A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Domanovszky Sándor. Az M3 autópálya oszlári Tisza- és az M9 autóút szekszárdi Duna-híd építése 350

1. ábra Az M3 autópálya oszlári Tisza-hídja átadáskor (2002.12.05.) A mederhídhoz kétoldalt csatlakozó, 74 m hoszszú, háromnyílású ártéri hidak Franki cölöpalapon nyugvó, előregyártott, feszített vasbeton gerendákkal együttdolgozó, helyszíni monolit vasbeton pályalemezes, folytatólagos gerendahidak (2. ábra). A mederhíd háromnyílású, folytatólagos gerenda-híd két - változó magasságú - acél főtartója (3.kép) vasbeton pályalemezzel dolgozik együtt. [Egyetlen hasonló kialakítású, (ún. öszvér), nagyfolyami hidunk az 1974-ben elkészült algyői közúti Tisza-híd.] A híd támaszköze 72,0+112,0+72,0 = 256 m. A főtartók gerincmagassága 2565-5513 mm, a felső és alsó övlemez vastagsága 30, 50, 60, 80, 100 mm között változik. A felső övlemez szélessége 800 mm, az alsóé 1200 mm. A főtartók távolsága 6400 mm. A kocsipálya szélessége 10,5 m, a pálya teljes szélessége 12,3 m, a hídszéleken 0,7 m-es kezelőjárda van. Az egy hídba beépített acélanyag tömege mintegy 1050 t. A hidak - köztudottan - ridegtörési veszélynek kitett szerkezetek. Fokozottan érvényes ez a tárgyalt megoldásra, ahol - a hegesztett helyszíni illesztések következtében - hatalmas tömegű, jelentős saját feszültségekkel terhelt objektumról van szó. A kellő biztonságot csak megfelelő szívósságú alapanyagokkal (és itt ki kell hangsúlyozni, hogy a szóban forgó lemezvastagságok esetében ilyet csak a legfejlettebb acélművek, az utóbbi évek óta képesek előállítani), továbbá az ezekkel egyenértékű mechanikai tulajdonságokkal bíró hegesztett kapcsolatok révén lehet elérni. Következésképpen 30 mm lemezvastagságig EN 10025:1998 szerinti S355J2G3, 30 mm felett EN 10025:1998 szerinti S355K2G3, míg 80 mm felett EN 10113-2:1995 szerinti S355NL anyag került beépítésre (ennek közel háromnegyede import). A mederhíd pilléreinek építése A négytámaszú mederhíd két középső pillére a folyóban, míg a - vasbeton ártéri hidakkal közös két szélső az ártéren épült. A folyóban lévőknél 40x9 m-es, Larsen-pallókkal védett ún. műszigetet hoztak létre. Ezt feltöltötték kaviccsal, majd pillérenként 20-20 db, 1200 mm átmérőjű, 27-30 m hosszú vasbeton cölöpöt készítettek, környezetkímélő, béléscsöves módszerrel. (A parti pilléreknél 16-16 hasonló átmérőjű, de 5 m-rel rövidebb cölöpöt alkalmaztak.) A cölöpök elkészülte után eltávolították a kavicsot, elkészítették a víz alatti betont, a cölöpöket összefogó gerendát, majd kiszivattyúzták a vizet és megépítették a vasbeton pilléreket. 351