A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

16. ábra A Schubert-féle II. tábla a dugattyús tápszivattyú és a vezérmű további részletrajzaival Fotó: KM. Archívum A rajzon a Cockerill mozdonyoknál alkalmazott Egells-féle változtatható expanziója kéttolattyús vezérművét láthatjuk. Franz Anton Egells (17881854) német mozdonygyáros 1843-ban szabadalmaztatta a róla elnevezett vezérmüvet. Ezt a vezérművet a negyedik típusú Pest-Pannonia mozdonyokon kívül az első típusú Neustadt-Brandeis mozdonyokon is alkalmazták. A belső vezérmű elrendezését az I. számú táblán láthatjuk. A tolattyúszekrényt két részre osztották, az alsó részben egy túlfedés nélküli kagylós tolattyút, a felső részben pedig egy három réssel ellátott lapos expanziós tolattyút helyeztek el. A két tolattyút elválasztó tükrön szintén három rést alakítottak ki, hogy a gőz a felső részből az alsóba átömöljön. Az alsó kagylós tolattyű szabályozta az előre és hátramenetet beömlési és kiömlési túlfedés nélkül, teljes töltéssel. A felső expanziós tolattyű mozdulatlan középállásban teljes keresztmetszeten átengedte a gőzt a három résen keresztül, ekkor az alsó tolattyű végig kapta a gőzt, azaz teljes töltéssel működött. Ha az expanziós tolattyű kilengéseket végzett, egyre inkább elzárta a gőz útját és a hengerben lévő gőz expandálni tudott. A külső vezérművet a hosszmetszeten és az I., II., III. tábla részletrajzain láthatjuk. Az alsó alaptolattyút egy abban az időben általánosan elterjedt villás vezérmű mozgatja. Ez a vezérmű oldalanként egy előremeneti és egy hátrameneti excenterből áll, a rudak végén az úgynevezett villákkal. A menetiránynak megfelelő villa a kormánymű és a vonórúd mozgatásával beakad a tolattyű alsó emeltyűjébe és az excentersugámak megfelelő mozgásba hozza az alaptolattyút. Az irányváltásnál a másik villa akad bele az emeltyűbe és egyidejűleg az előző villa elemelkedik. A két villa egymással szembefordítva helyezkedik el. A felső expanziós tolattyút egy különálló csúsztató ékes vezérmű mozgatja. Ezt a vezérművet önálló vezérműként 1839-ben szabadalmaztatta az angol Isaac Dodds. A megoldás zseniális, mivel a vezérmű egy excenterből áll, amelynek a sugarát menet közben lehet növelni, illetve csökkenteni és ellenkező irányba állítani. Egells ezt a vezérmüvet csak az expanziós tolattyű mozgatására használta. A csúsztató ékes vezérmű működésének lényegét a III. táblán (14. ábra) ábrázolt hajtott kerékpár tengelyrajza alapján érthetjük meg. A tengely szélein a villás vezérmű 4 db excenterét láthatjuk, középen pedig a csúsztató ékes vezérmű excentereit. Az excenterek tárcsájába egy tengelyirányban csúsztatható kettős éket helyeztek. Amennyiben az 70