A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

1840-es években szokássá vált, hogy a nagyobb mozdonygyárak ilyen nagy méretű (M=l:4 vagy M=l:5 méretarányú) modellt készítettek termékeik reklámozására és többnyire uralkodónak ajándékozták megrendelés elnyerése reményében. Valószínű, hogy a Nagy testvéreket is ez a szándék vezérelte, de mire 1847-ben elkészültek a modellel a 2A tengelyelrendezésű mozdonyok elavultak, illetve nagyobb teljesítményű 1B, 2B, és C tengelyelrendezésű mozdonyokat készítettek a BécsGloggnitzi Vasút Gépgyárában. így a „Derű" megmaradt tanulmányi modellnek, reprezentálva az 1840-es évek közepének mozdonygyártási színvonalát az. utókor számára. A Nagy testvérek az 1847-es bécsi és a szolnoki sikeres bemutatókat követően többször kiállították és eladásra kínálták a mozdonymodelljüket (eleinte 1800, később 1200 ezüstforintért), de végül nem akadtak vevőre. A „Derű" szerkocsijának bal oldalán lévő E.27. szám és a mozdony füstszekrényének szintén bal oldalán elmosódottan látható E.28. szám arra utal, hogy bekerült a József ipartanoda (a későbbi Kir. József Műegyetem) leltárában és ott állították ki közszemlére. Az 1896. évi Millenniumi kiállításon a „Derű" a közoktatási csarnokban volt látható. A Műegyetemről az 1920-as években került át a Közlekedési Múzeum épületébe, ahol azóta a vasúti kiállítás egyik legértékesebb modelljeként látogatók milliói csodálhatták meg. A „Derű" több mint másfél évszázados története során a technikai fejlődés jelképévé vált (a tévlegenda nem csökkentette jelentőségét) és az 1966-ban újra megnyitott Közlekedési Múzeum szimbóluma lett. A Cockerill mozdonyok A Magyar Középponti Vasút első mozdonyait a belga Cockerill gyártól rendelte. A kontinentális Európa első gépgyárát az angol John Cockerill (1790-1840) alapította 1817-ben Belgiumban és 1835-től elkezdett gőzmozdonyokat készíteni. Eleinte 1A1 tengelyelrendezésű Stephenson utánzat mozdonyokat gyártott, majd 1844-től a Cockerill gyár elkezdte az amerikai forgóvázas Norris rendszerű mozdonyok készítését. Első 2B tengelyelrendezésű mozdonyait az osztrák Ferdinánd Császár Északi Vasút részére szállította 1844-ben 97-104 gyári számok alatt, összesen 8 darabot. A mozdonyok sikerén felbuzdulva az osztrák Északi Államvasút (Nördliche Staatsbahn) is rendelt 12 db 2A tengelyelrendezésű forgóvázas Cockerill mozdonyt 1844-ben. Ez a típus is jól bevált, és azt eredményezte, hogy az osztrák államvasutaknál a mozdony beszerzésnél a 2A tengelyelrendezésű forgóvázas típust írták elő, illetve ajánlották. Az Északi Államvasút még 11 db mozdonyt rendelt a Cockerill cégtől. A Déli Államvasút pedig 17 db 2A tengelyelrendezésű mozdonyt rendelt a Bécs-Gloggnitzi Vasút Gépgyárától 1844-45-ben. (A gyár 6. típusaként említettük az előző fejezetben.) Ebben az időszakban rendelte meg a Magyar Középponti Vasút is első mozdonyait, igazodva az osztrák államvasutakhoz, a belga Cockerill cégtől. A 2A tengelyelrendezésű mozdonyokból 4 db azonos típusú volt az osztrák Északi Államvasút második sorozatban megrendelt Cockerill mozdonyaival. 8 db 2A tengelyelrendezésű Cockerill mozdony pedig vízszintes hengerekkel érkezett, ezek eltértek az Északi Államvasút mozdonyaitól. A mozdonyok összetett vízi és közúti szállítással érkeztek Belgiumból Magyarországra, mivel 1845ben még nem létezett összefüggő vasúti kapcsolat Nyugat-Európával. Az alkatrészeikre szétszedett lokomotívok hajóra rakva a Rajna, a Majna és a Duna vízi útjainak felhasználásával jutottak el végül Pestre. A Cockerill gyári lista szerint a Magyar Középponti Vasút mozdonyait három részletben 1845. január 23., március 13. és szeptember 7-én indították útnak és kb. féléves szállítási idő eltolódással érkeztek meg Magyarországra 1845-46-ban. Az. első két mozdonynak a „Pest" és a „Buda" nevet adták, a következő kettőnek a „Pozsony" és a „Debreczen" neveket szánták. (Pozsony és Debrecen a Magyar Középponti Vasút tervezett fővonalának végpontjai voltak.) A „Pest" nevű mozdonynak a gyári száma 121-es, a „Buda" nevűnek 123-as volt. A 130-as gyári számú mozdony a „Pozsony" nevet kapta. Negyedik mozdonyként a várt 125-ös számú Cockerill mozdony helyett egy Meyer gyártású 1A1 tengelyelrendezésű belső hengeres mozdony érkezett. 58