A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

Ez a mozdony nem szerepelt a megrendelt mozdonyok között, mivel a Magyar Középponti Vasút a belga Cockerill, az amerikai Norris és az osztrák Bécs-Gloggnitzi Vasút Gépgyárától rendelte első mozdonyait. A Meyer mozdony végül megkapta a „Debreczen" nevet és a téves 125-ös gyári számmal tartották nyilván a továbbiakban a vasúttársaságnál. A mozdony részletes ismertetése a következő fejezetben található. A várt 125-ös gyári számú Cockerill mozdony csak a következő évben, 1846-ban érkezett meg a vízszintes hengerű mozdonyokkal együtt. Mivel a „Debreczen" nevet már kiosztották, az előre nem tervezett „Pannónia" nevet kapta, utalva a dunántúli terjeszkedési elképzeléseire. Az első négy ferdehengerű Cockerill mozdonyt 8 db vízszintes hengerű gép követte 162-től 169-ig terjedő gyári számokkal. A mozdonyok a gyári számok sorrendjében a „Vácz", „Neográd", „Esztergom", „Komárom", „Hont", „Borsod", „Nyitra", „Heves" neveket kapták. Érdekességként említhetem, hogy a „Heves" nevet azért kapta a mozdony, mert a Magyar Középponti Vasúttársaság a mai Heves városon keresztül tervezte elérni Debrecent. Ennek az volt az oka, hogy Cegléddel és Szolnokkal nem sikerült először megállapodni a vasútépítéshez szükséges területek átengedéséről. Az első Magyarországon közlekedett gőzmozdonyok listáját a Magyar Középponti Vasút 1846. évi üzletjelentésének végén, külön mellékletben találhatjuk.

10 (7. ábra) A mozdonylista érkezési sorrendben sorolja fel az első mozdonyokat a legfontosabb műszaki adatokkal. Abban az időben még nem használtak pályaszámokat, kizárólag a nevek alapján különböztették meg a mozdonyokat. A gyári számok sem szerepelnek a listán, mivel nem tartották fontosnak a feltüntetését. A magyar mozdonyok gyári számait az Osztrák Államvasutak 1851-54 közötti összevont üzletjelentéseiben találhatjuk meg először, a Délkeleti Államvasút vasúti járműlistái között.

11 (8. ábra) A Magyar Középponti Vasút 1846. évi üzletjelentése megtalálható a Közlekedési Múzeum Archívumában, Könyvtárában és Adattárában is. 11 Az Osztrák Államvasutak 1851-54 közötti összevont üzletjelentései a Közlekedési Múzeum Adattárában, mikrofilmen találhatók meg. A Magyar Középponti Vasút és a későbbi Délkeleti Államvasút mozdonylistái a legfontosabb műszaki adatokat is közlik: a gőzhengerek átmérőjét, a lökethosszát, a hajtott kerekek átmérőjét, a kazánra, a teljesítményre, a súlyra, a hosszra, vonatkozó adatokat. Ezek az adatok alapvetőek a gőzmozdonyok jellegének meghatározásához, az utókor számára felbecsülhetetlen értékűek. A Cockerill mozdonyok üzletjelentésekben szereplő darabszámában és gyári számaiban kisebb ellentmondás van a Dr. Czére és Dr. Vaszkó által 1973-ban beszerzett listához képest. Az ellentmondás az első négy ferde hengerű mozdony gyári számaiban található, a további nyolc vízszintes hengerű mozdony gyári számai egyeznek (162-169). A Cockerill gyár szerint a 12l-es és a 136-139 közötti számú ferdehengeres mozdonyokat szállították a Magyar Középponti Vasútnak, az üzletjelentések szerint viszont a 121, 123, 125, 130. számúak érkeztek meg (9. ábra). A 136-139 számú 4 db mozdony az Északi Államvasúthoz (Nördliche Staatsbahn) került. Az ötödik ferdehengeres Cockerill mozdony helyett pedig egy Meyer gyártmányú mozdony érkezett a Magyar Középponti Vasúthoz. Az Északi Államvasúthoz viszont a gyári listához képest eggyel több Cockerill mozdony került. (Az ötödik Cockerill mozdony elcserélését a Meyer mozdonyra a következő fejezetben ismertetem.) A hajtott kerék átmérő szempontjából is ellentmondás mutatkozik, a gyári lista szerint az Északi Államvasutaknak csak kiskerekű (4 bécsi láb= 1264mm), összesen 23 db mozdonyt gyártottak. Valójában 17 db kiskerekű és 7 db nagykerekű (4 láb 10 hüvelyk =1525 mm) mozdonyt kaptak. A Magyar Középponti Vasútnak a Cockerill lista szerint 1 db kiskerekű (1264 mm) és 12 db nagykerekű mozdony gyártottak, valójában csak a 12 db nagykerekű (4 láb 9 hüvelyk=1500mm) mozdony érkezett, kiskerekű nem. A felsorolt ellentmondások legvalószínűbb magyarázata, hogy az Északi Államvasút módosította második megrendelését és részben nagykerekű mozdonyokat kért személyvonati szolgálatra, az inkább teherszolgálatra alkalmasabb kiskerekűek helyett. Valószínű, hogy a közelgő megnyitási időpont (1845. augusztus 19.) miatt a nagykerekű mozdonyok sürgősen kellettek az Északi Államvasút részére. 59