A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 365 - Hídvégi János: A Magomobil kisteherautó helyreállítása 367

Hídvégi János A Magomobil kisteherautó helyreállítása Egy-egy régi jármű helyreállítása, különösen a régi gépkocsiké ma már olyan nagy anyagi terhet je­lent, hogy sajnos a Közlekedési Múzeum saját erőből ezeket a helyreállításokat finanszírozni nem tudja. A restaurálások költségeit pályázati úton próbáljuk megszerezni. Az elmúlt években több motorkerékpárt és gépkocsit is sikerült már pályá­zati pénzekből helyreállítani. A millenniumi rendezvények egyik jelentős ese­ményeként kormányzati elhatározás alapján 2001­ben egy új létesítményt építettek a régi Ganz gyár telepén. Az un. Millenáris Parkban egy kiállítás keretében emlékeztek meg a magyar alkotók, feltalálók, találmányairól, újításairól. A kiállítás rendezők választása a Közlekedési Múzeum gyűj­teményeiből a személygépkocsiból egyedileg te­herautóvá átalakított Magomobil autóra esett. A jármú helyreállítását a Millenáris Kht. finanszí­rozta és a 2001 év végén megnyíló kiállítás egy szépen helyreállított exponátuma lett a kisteher­autó. A Budapesti Malomépítészeti és Gépgyárban 1904-ben kezdtek automobilokat gyártani, a le­égett aacheni Cudell gyár típusainak gyártási jogát, félgyártmányait és részegységeit vásárolták meg. Először az alkatrészeket szerelték össze, majd ezek felhasználása után, hozzákezdtek az önálló gyár­táshoz. Járműveiket Phőnix néven hozták forgalomba. A gyár 1912-ben a nevét Magyar Általános Gépgyár Részvénytársaságra változtatta és gép­kocsijait a továbbiakban MAG néven árusította. Az első világháború előtt Fejes Jenő tervei alap­ján három gépkocsitípust alakítottak ki: egy 18,4 kW-os (25 LE-s) motorral hajtott személygépko­csit, az ugyancsak 18,4 kW-os (25 LE-s) kisteher­autót és egy 33,1-36,8 kW-os (45-50 LE-s) nagy teherautót. Az első világháború után az országban személy­gépkocsi-gyártás már csak a MÁG-ban folyt. Ebben az időszakban a háború előtti alvázak kor­szerűsített változatait gyártották, majd 1924-ben elkészült az új autó a Magomobil amit mintegy négy évig gyártottak. Az 1907-es ipartörvény előírta, hogy csak hazai gyártmányú gépkocsik láthatnak el közszolgálatot, ezek közé tartoztak a taxik is. A Magomobilok legnagyobb megrendelője Autótaxi Budapesti Au­tomobil Közlekedési Rt. volt, de vevőként jelent­keztek a vidéki közhivatalok, bérautósok is a MÁG-nál. A megnövekedett keresletet, a MÁG feszített munkatempóval igyekezett kielégíteni. Bár az első karosszált példányok már 1924-ben közlekedtek, nagyobb mennyiségben csak 1925-től kezdték gyártani az alvázakat. A gyár nem rendelkezett a kocsiszekrények, (a karosszériák) készítésére felszerelt üzemmel, ezért a karosszériát a vásárlónak saját igényei szerinti kialakításban kocsigyártóknál az alváz átvétele után külön kellett megrendelniük. Az alvázkeretbe épített motort két változatban hozták forgalomba. Az egyik önindítós kivitelű, a másik egyszerűbb, csak kézi indítóval (kurblival) szerelt változat az Autótaxi Budapesti Automobil Közlekedési Rt. részére készült. Az Rt. megrendel­te az alvázakat, de azok csak mintegy fél éves ké­séssel készültek el. A leszállított alváz a motorház­tetőt és a felerősített műszerfalat is tartalmazta. A speciális taxi igényeknek megfelelő felépítménye­ket a vállalat a saját bognár-műhelyében készítette el. A taxiknak un. landaulett kocsiszekrénye volt, amelyben az utasteret fal választotta el a gépkocsi­vezetőtől. Az utasok feletti tetőrész szép időben lenyitható volt. A gépkocsivezető felett csak egy kifeszített vászontető nyújtott némi védelmet az időjárás viszontagságai ellen. 1925-ben az Autótaxi Rt. megrendelései csak­nem teljes egészében lekötötték a MAG kapacitá­sát, kevés Magomobil került más megrendelőhöz. A Magomobilok legnagyobb része Budapesten ta­367

Next

/
Thumbnails
Contents