A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Domanovszky Sándor. Az M3 autópálya oszlári Tisza- és az M9 autóút szekszárdi Duna-híd építése 350

ségből áll össze. A hídfők melletti két-két, vala­mint a hídközépen lévő alacsonyabbak (2,5-3,0 m) kivételével a gerincek, ill. főtartók (szállítási­szerelési okoknál fogva) két - a helyszínen NF-csa­varos illesztéssel összekapcsolt - egységből állnak. A PANNONKORR Kft. részéről kivitelezett gyári korrózióvédelem elvégzése után a szerelési egységeket trélerrel szállították a helyszínre. Az acélszerkezet szerelése A híd megvalósításának leglátványosabb, minden eddigitől eltérő, helyesebben az utóbbi néhány év - szerencsére és végre - számos hídépítésének megannyi tapasztalatát felhasználó, de valójában mégis innovatív része a helyszínen végzett munka volt. A minden tekintetben alaposan átgondolt, jól megtervezett és hibátlanul, soha nem látott gyorsa­sággal kivitelezett munka részletes ismertetése természetesen nem fér egy ilyen rövid tanulmány keretei közé. Ezért arra kell szorítkozzunk, hogy csupán a legfontosabb és a valóban újszerű műve­leteket címszavakkal mutassuk be. Az UVATERV által - a hidat szerelő Ganz BVG Kft. szakembereinek közreműködésével - tervezett szerelési organizáció, továbbá a BMGE Hidak és Szerkezetek Tanszékének munkatársai részéről kidolgozott - 2001 első felében már az esztergomi Duna-híd nyílásainak beemelésénél is alkalmazott - ún. úszó-emelőmű és nem utolsó sorban a Híd­építő Speciál Kft. csodálatra méltó precizitással végrehajtott vízi beúsztatására támaszkodó újszerű szereléstechnológia lényegét a következőkben foglaljuk össze. A híd végleges helyétől kb. 60 m-rel lejjebb, a Tisza jobb partján, annak folyásirányára merőlege­sen kialakítottak egy 310 m hosszú, két darab 16 t teherbírású, 20 m fesztávú bakdaruval kiszolgált, olyan betonozott munkaterületet, melyből 260 m (vízparti) rész mindkét híd egymás melletti teljes készre szerelésére (hegesztésére, csavarozására, korrózióvédelmére stb.) lehetőséget biztosított. A hátsó - megközelítő út felöli - részen volt a foga­dótér és a felvonulási terület. Ennek északi olda­lán, a híd két főtartója alatti 260 m hosszon, vasbe­ton gerendát építettek a szerelőbakok és a behúzó pálya megfelelő teherbírású alapozása céljából. A munkát az északi híd bal parti végével, a Tisza partján kezdték. Az egyes főtartó párokat a végek melletti első függőleges merevítőnél elhelyezett, meg­felelő magasságú bakokkal, ill. a rajtuk lévő keményfa ékpárral támasztották alá, majd saját keresztkötés és szélrács rendszenei rögzítették. E munkával szakaszosan haladtak a jobb parti vég felé (4. ábra). 4. ábra Az északi híd összeszerelés alatt (2001.10.03.) 353

Next

/
Thumbnails
Contents