A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi vasútállomások áruforgalmi jellemzői a 19. század végén 305

Gyékényes között, 274 km) a vonzáskörzetébe tartozó települések alig 200 ezer tonna árut fuvaroznak el feladásra. A vonal forgalma rendkívül kiegyensúlyozott: az érkező és távozó áruk tömege megközelítően azonos. A feladott termékek 41%-a Ausztriába irányul. A fővonal áruvonzó képessége a legnagyobb a Báté-Gyékényes közötti szakaszán. A Budapest-Lajtabruck közötti fővonal (hossza: 221 km) állomásain 320 ezer tonna termékeket adnak fel (egyharmadukat Ausztriába) és 218 ezer tonna áru érkezik. A fővonal legfontosabb állomása Győr, ahová több áru érkezik, mint amennyi távozik. Mintegy 10 ezer tonna áru érkezik Lajtabruckba - de nem az állomás vonzáskörzetének fogyasztási sajátosságai miatt, hanem azért mert bizonyos termékeket jobban megéri szekéren továbbszállítani, mint vasúton. Sőt, ez állatok esetében is így van: Lajtabrucktól a lovakat lábon hajtják Bécsbe. A fővonal áruvonzó képessége a legnagyobb az Ács-Győr közötti szakaszán (3,3 ezer tonna/km feladott áru). A 42 km hosszú, Almásfüzitő és Esztergom közötti helyiérdekű vonal legfontosabb állomásai Lábatlan és Tokod. A megyeszékhely Esztergom nem tartozik a számottevő árutermelő, árufogyasztó városok közé, a város állomásának forgalma alig 1500 tonna, viszont a kevés feladott áru (660 tonna) 39%-a Ausztriába irányul. A Balatonszentgyörgy-Somogyszob közötti 54 km hosszú vonal forgalmának jellemzője, hogy a feladott és érkezett árucikkek aránya meglehetősen kiegyensúlyozatlan: a teljes forgalom 89%-át teszik ki a feladott árucikkek. A Somogy megyei Marcali és Mesztegnye állomásokon feladott termékek 4948%-a Ausztriába irányul, ez az arány még magasabb (67%) Segesd állomás esetében. Az erdélyi vasútállomások A 65 ezer km

2-nyi területű, de meglehetősen kevés vasúttal (1594 km, ebből államvasút 1409 km) rendelkező erdélyi nagytérség 16 megyére és két törvényhatósági jogú városra (Kolozsvár, Marosvásárhely) terjed ki. Ezek közül egyedül SzolnokDoboka megye vasútállomásainak áruforgalmi viszonyait nem ismerjük, mert a Szamosvölgyi Vasutat nem a MÁV működtette, Ül. a vizsgált időszakban Csík megyében még nincs vasútvonal. Erdélyből származik a feladott ásványi nyersanyagok és termékek 18%-a, a fa és faáruk 25%-a, a gép és gépalkatrész 23%-a, a papír és papíráruk 53%-a, a vas és vasáruk 28%-a. Erdély legnagyobb forgalmú állomásai csökkenő sorrendben: Petrozsény, Németbogsán, Kissebes, Vajdahunyad, Anina, Kolozsvár és Brassó. Petrozsény állomásán kőszenet, Kissebesen követ és tűzifát, Aninán szenet és vasat, Németbogsanon pedig követ, vasat és vasércet adnak fel nagy tömegben. Az erdélyi nagytérségen átmenő fővonalak áruvonzó képessége - összefüggésben az erdélyi gazdasági feltételekkel - gyengébb, mint a Magyarország és Nyugat-Európa közötti forgalmi kapcsolatot biztosító vonalaké. A Budapest-OrsovaVerciorova vonal erdélyi szakaszain az áruforgalom kisebb, mint az alföldi szakaszain. Hasonló a helyzet a Budapest-Szajol-Arad-Tövis erdélyi részével is: Alvincen a feladott áru alig több mint 17 ezer tonna, Gyulafehérváron még ennél is kevesebb, 12 ezer tonna. A Budapest-Predeal közötti vonalon viszont több jelentős, áruforgalmú állomás létezik: Kolozsvár, Marosújvár, Ágostonfalva, Brassó és Bánffyhunyad. Érdekesség, hogy Kolozsvár és Brassó állomásaira nagyobb tömegben érkezik az áru, mint amennyit itt feladnak. Mindkét állomás érkező áruforgalma - különösen annak szerkezete - mutatja Kolozsvár és Brassó városának fejlődését, polgárságának fogyasztását. A Brassó-Kézdivásárhely közötti vonal egyetlen fontosabb állomása Kovászna (29 ezer tonna feladott áru). A Kocsárd-MarosvásárhelySzászrégen vonal legjelentősebb állomása Marosvásárhely. Az állomás feladott áru forgalmának nagy részét fűrészelt fa, répaszelet, nyerscukor stb. teszi ki. A Piski-Vajdahunyad vonal végpontján fekvő Vajdahunyad feladott áru forgalma 60 ezer tonna (nagyrészt nyersvas, vasérc és acél.) * Milyen szerepet játszott a vasútállomás a vonzáskörzetében? A vasút, Ül. a vasútállomás a települések helyzeti energiáját - árutermelő képességét, jövedelmezőségét - erősíti. A kényszerűségből nagy aktivitási hatótávolság (a vasútállomás és az árutermelő telephely közötti tér) úgy hat ki az árutermelés mértékére, hogy kevesebb áru jut el vasúti feladásra. A legnagyobb vonzáskörzettel 315