A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi vasútállomások áruforgalmi jellemzői a 19. század végén 305

rendelkező vasútállomások és a feladott áruk össztömege alapján kibontakozó kép meglehetősen egyöntetű. A Szászrégenbe nagy távolságról is fuvarozó 70 település 95 ezer lakosa alig 18 ezer tonna össztömegű árut ad fel (190 kg/fő). Nagybecskerek állomás vonzáskörzetében élő 95 ezres népesség pedig még kevesebbet, 9.334 tonna árut szállít az állomására. A jelentős, összetett gazdasági, kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó városok pályaudvarainak feladott áruforgalma már számottevőbb, bár nem tudják megközelíteni a nyersanyagokat továbbító állomások forgalmát. A Szeged állomás vonzáskörzetében élő lakosság már képes annyi árucikket megtermelni és a vasúti áruforgalomba juttatni, hogy az elérje az 1 tonna/fő értéket (összesen 89 ezer tonna feladott áru). Közel hasonlóak Debrecen állomás értékei is, a feladott áru össztömege ugyan 60 ezer tonna, de a népességhez viszonyított aránya 950 kg/fő. Mindazonáltal az árutermelésnek a vasúti áruszállítással együtt járó formájába bekapcsolódni képes kistérségek között a századvégen már alig-alig találunk olyan területeket, amelyek kizárólag belföldi gazdasági kapcsolattal rendelkeznek. Mindez egyaránt mutat a termelői egységek piacszélesítő törekvéseire és a fogyasztói bázis növekedésére. A 19. század végén a világpiac működésének sajátosságaival (verseny, tőzsdei spekulációk, vasúti tarifapolitika stb.) már nemcsak a legnagyobb hazai árutermelő gazdaságoknak kell számolniuk. A vásárlók korábban soha sem látott árubőségből választják ki a számukra megfelelőt, a termelőknek pedig korábban ismeretlen mértékű versennyel kell megbirkózniuk. Az önellátáson túlmenő termelésre, netán a szakosodásra azonban csak a strukturált, nagyobb népességszámú, elegendő munkaerővel rendelkező települések képesek. Ahol létezik kellő számú munkaerő, ott jelennek meg számottevő mértékben az egyéb erőforrások - pl. igavonó állatok. De az infrastruktúrát használni - azaz előnyeit az árutermelés, áruszállítás folyamataiban kamatoztatni - csak a humán erőforrásokkal rendelkező települések képesek. 316