A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi vasútállomások áruforgalmi jellemzői a 19. század végén 305

tonna. A Szolnok-Pusztatenyő-Hódmezővásárhely közötti 102 km hosszú vasútvonal nyolc állomásán mintegy 41 ezer tonna árut adnak fel. A vonal két legfontosabb állomása Martfű és Szentes - ez utóbbin a feladott árucikkek 75%-a Ausztriába irányul. Csak helyi jelentősége van a Bihar-püspökiÉrmihályfalva, a Budapest-Lajosmizse vonalaknak. A két jelentős forgalmi csomópontot összekötő Arad-Temesvár közötti vonal forgalma alig 48 ezer tonna: a feladott árucikkek 96%-a magyar állomásokra irányul. A Budapest-Orsova-Verciorova fővonalnak mintegy 31 állomása (350 km hosszú pályaszakasz) esik az Alföld területére. A vonalon fekvő Cegléd és Kecskemét feladott áru forgalma meghaladja a 20 ezer tonnát, Félegyháza és Nagykőrös állomásoké pedig a 10 ezer tonnát. Az vizsgált alföldi vasútállomások 22%-ának feladott áruforgalma szinte teljes mértékben (91-100%ban) gabonából áll. Kizárólag gabonát adnak fel mintegy 20 vasútállomáson - mindez tükrözi az állomások vonzáskörzetének egyoldalú, kizárólag a gabonatermeléssel foglalkozó termelési szerkezetét.

9 A feladott őrlemény forgalom az állomások áruszerkezetében viszont nem különösebben jelentős: az állomások 80%-ban a őrleményforgalom a teljes forgalmuk 10%-nál kisebb arányú. A kisiparhoz kapcsolódó termékek közül Temeskubin állomás feladott forgalmának mintegy 10%-át alkotják a bőr és bőráruk. Hajdúdorog, Nyíregyháza, Nyírbátor állomásai nagy tömegben fogadják és továbbítják a dohányt. Hódmezővásárhely feladott áruforgalmának felét az agyagáruk (tégla, cserép, fazekas termékek) teszik ki. A gyümölcsforgalom központjai Nagykőrös, Kecskemét, Szatymaz állomások. Budafok állomásán kb. 50 ezer tonna szeszes italt (ebből 34 ezer tonna sör) adnak fel. A felvidéki vasútállomások A 87 ezer km

2-nyi területű, 21 megyére tagozódó Felvidék 1895-ben mintegy 3 687 km-nyi vasútháBács-Martonos, Zentai Szállások, Kisszénás, Ősi, Sámson, Szegvár, Tőke, Dunakeszi, Újpéteri, Szentgyörgyábrány, Gilvács, Udvari, Alibunár, Temesmiklós, Elemér, Sárafalva, Torontál-Petrovoszelló, Óbesenyő, Jászladány, Sztamora-Moravica. lózattal rendelkezik (ebből állami tulajdonban 3 ezer km). Négy felvidéki megyében (Árva, Sáros, Szepes és Liptó) egyáltalán nincs állami tulajdonú, vagy MÁV által kezelt vasútvonal. Emiatt ezen megyékben létező vasútállomások áruforgalmi jellemzőit nem ismerjük. Összesen 245 felvidéki vasútállomás forgalmi adataival rendelkezünk. A Felvidéken adják fel országosan a legnagyobb arányban (63%) az ásványi nyersanyagokat és termékeket, itt kerül a legtöbb bőr és bőráru vasúti elszállításra. Innen származik a feladott cukor 67%-a, a fa 41%-a, a gép és gépalkatrészek 55%-a, a papír és papíráru 46%-a, az üveg 85%-a, a vas és vasáruk 70%-a valamint a vegyészeti termékek 49%-a. A felvidéki városok közül három (Pozsony, Kassa, Selmecbánya) rendelkezik törvényhatósági joggal. Pozsony városában három vasútállomáson (kettő a Budapest-Marchegg fő-, egy pedig Pozsony-Szombathely közötti helyiérdekű vonalon fekszik)) zajlik az áru fel- és leadása (összesen 216 ezer tonna). A városban feladott áru 73%-a külföldre (zömében osztrák célállomásokra) irányul. Kassa vasúti áruforgalmából a Kassa-Oderbergi Vasúton érkező árumennyiséget csak a kereskedelmi miniszter éves jelentéséből ismerjük. Ezen adatok szerint Kassa áruforgalma Pozsonyéhoz hasonló, 1895-ben 217 ezer tonna. A nagy múltú bányavárosnak, Selmecbányának

10 nemcsak közlekedés-földrajzi pozíciója (a keskenynyomtávolságú, 23 km hosszú Garamberzence-Selmecbánya közötti vonal végállomása), hanem gazdasági jelentősége is gyenge. A város teljes áruforgalmának (30 ezer tonna) 91%-át az érkező árucikkek (ezüstérc, szén, kénkovand, liszt, dohány stb.) alkotják. Magyarországnak a feladott áruk tömege szerinti legjelentősebb kistérségei a Felvidék felső-magyarországi bányavidékén találhatók. A Budapest-Ruttka fővonal Salgótarján, Kisterenye, Pálfalva és Fülek -valamennyien Nógrád megye füleki járásában fekvő - állomásain 1,36 millió tonna árut adnak 10 A korban Selmecbányán még több mint 4 ezer munkással működik az ezüst- és aranybánya, de éves termelésük (kb. 1,5 tonna ezüst) nem jelentkezik a feladott termékek között. A városba vasúton érkező ezüstércet az érczúzók, kohók, a dohányt a helybéli dohánygyár dolgozza fel. 313