A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Szabó Attila: Endresz György (1893-1932) 217

hónapokra korlátozták. A szeptember végén már jelentkező hajnali ködök és a repülő időjárás­jelentés akkori szervezetlensége a repülés bizton­ságát és az időpontok pontos betarthatóságát két­ségessé tették, ezért az újságszállítás júniustól szeptemberig tartott. Néha az időjárás miatt elma­radt egy-egy járat, hiszen ekkoriban a vakrepülés még ismeretlen volt s a tájékozódást és a ledobást a talaj látása nélkül végrehajtani nem lehetett. A kora reggeli újságkézbesítés azonban a Pesti Hír­lap esetében valószínűleg előnyös volt, mert rek­lamáció az Aeroexpresshez nem érkezett. Az őszi időjárásból eredő pontatlanságok azon­ban a repülőgéppel szállított újságok korai kézbe­sítésének sikerét csorbították, s a Pesti Hírlap szeptembertől beszüntette a repülőszállítást. A kö­vetkező évben pedig az Aeroexpress rossz üzleti eredménye, a szinte csak papíron létező szolgálta­tásai miatt már nem került sor az ilyen újságszállí­tásra. Endresz György 1926 végén az Egyesült Álla­mokba utazik, hivatalos indoklás szerint „az ottani repülő viszonyok tanulmányozására". A Magyar Királyi Légügyi Hivatal egyik levele tanúsága alapján az 1922-től(!) Aeroexpressz-pilóta Endresz 1926-ban látogatta meg először szüleit az Álla­mokban (kivándorlásukról nincs adatunk), vagyis a szakmai tanulmányutat összeköti családja (édes­apja, édesanyja és egyik öccse) Cincinatti-beli lá­togatásával. 1927-ben tér vissza és miután munka­helye nem tud megfelelő állást, fizetést biztosítani számára, a következő évben a Junkers-cég közben­járásával megállapodást köt Amanullah királlyal az afgán repülőforgalom megszervezésére. Az 1928 májusában, Berlinben megírt szerző­dés-tervezet szerint Endresz (aki egyébként a szer­ződésben következetesen mint Enders szerepel) az afgán uralkodó alkalmazásában két évi szolgálatot töltene el repülőgép-vezetőként. Javadalmazása 55 angol fontot tett volna ki havonként. A terv sajnos meghiúsul, mert a szovjet hatósá­gok nem adnak vízumot Endresznek, aki Rothe kapitány társaként Kabulban az afgán légiforgalom születésénél bábáskodott volna. 1928-ban kilép az Aeroexpressz kötelékéből és a Magyar Aero Szövetség alkalmazottja, oktatópiló­tája lesz. Ebben a minőségében működik repülő­tér-parancsnokként Érden a sportrepülők (és a rej­tett magyar légierő egyik kiképző-bázisa) repülőterén, mint a Szövetség első főállású oktató­ja. Az itt szerzett érdemeiért 1930-ban Endresz a királyi Kereskedelemügyi Miniszter előterjesztésé­re a Kormányzótól „a magyar aviatika fejlesztése terén szerzett érdemeiért" a kormányzói elismerés koronás bronzérme kitüntetést kapja. 1930. április 21-én Endresz ismét Amerikába utazik, ezúttal Detroitba, az angliai sajtómágnás, Rothermere lord által is támogatott magyar óceán­repülés előkészületeire. Az óceánrepülés A magyar óceánrepülés gondolata 1929-ben szüle­tett meg, kezdeményezője Magyar (Wilczek) Sán­dor (Endresz egyik korábbi növendéke) volt. A vállalkozás előkészítésére az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarság bizottságot hozott létre. A gép vételárát közadakozásból, gyűjtések­ből kívánták fedezni. Az anyagiak előteremtéséhez szükséges szervezésben nagy részt vállalt a kana­dai Eördögh Elemér prelátus és Prattinger Ferenc újságszerkesztő. A repüléshez szükséges anyagiakat az amerikai magyarok számára árusított 1 dolláros levelező­lapokból próbálták fedezni, ám ebből alig gyűlt össze 5000 dollár. Egy magyar húsárugyáros, Szalay Emil volt az, aki erejét sokszorosan meghaladó áldozatot hozott az óceánrepülés érdekében. „Szalay bácsi" 1872­ben született Győrben s Amerikába történt kiván­dorlása után a Michigan állambeli Flint városká­ban telepedett le Ő tette lehetővé a 420 lóerős Pratt-Whitney „Wasp C" motorral megépített Lockheed „Sirius" típusú repülőgép megvételét 22000 dollár adományával. A repülést sikeresen végrehajtó pilóta részére Rothermere lord, angliai sajtómágnás 10000 dol­lárt ajánlott föl. E díj fejében a gépnek a „Justice for Hungary", azaz „Igazságot Magyarországnak" nevet adta. A lord támogatása persze nem volt egészen önzetlen: a revizionista légkör és a triano­ni diktátum tíz éves évfordulója remek alkalmat nyújtott volna, hogy fiát a magyar trón esetleges várományosaként szerepeltesse. 222

Next

/
Thumbnails
Contents