A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Szabó László: A magyarországi közutak története az első világháború után 212

Szabó László A magyarországi közutak története az első világháború után (állandó kiállítás a Közlekedési Múzeumban) 2003 március 28-án Dr. Szalay-Berzeviczy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára megnyitotta az új közúti állandó kiállítást. Az ünnepi alkalmat nagy közönség tisztelte meg jelenlétével (1. ábra). 1. ábra Tárlatvezetés az új kiállításban Foto: K.M. A kiállítás a magyarországi közúti közlekedés 1919 óta nyomon követhető fejlődésének fontosabb állomásait, folyamatait tárja a látogatók elé, annak képi és tárgyi dokumentumaiból válogatva. Az „A közúti közlekedés története" című állandó kiállítás II. fejezetét (az I. emeleti részt) 1995-ben elbontottuk. A most megnyílt kiállításunk az elbontottnak „javított és bővített" változataként, az I. fejezet azaz a II. emeleten lévő kiállítás szerves folytatásaként épült. A vezérgondolat tartalmazza - a teljességre törekedve, a tudatos kirekesztéseket elkerülve - a vizsgált kor közúti közlekedése infrastruktúrájának technika- és technológia-történeti folyamatait: a járművek, a forgalom és a pálya fejlődésének legfontosabb csomópontjait. Mivel azonban a járművek fejlődése a múzeum más kiállításának keretében megjelenik, e kiállításban a kölcsönhatásra és ennek következtében a pályaszerkezetekben, a műtárgyakban megjelenő változásokra, a fejlődésre koncentráltunk. A pályaszerkezetek és a műtárgyak „fejlődésének története" magába foglalja 1) a közúthálózat változását, annak egyes okaira is utalva; 2) az út- és a hídépítés fejlődésének legfontosabb mozzanatait; 3) az egyes vizsgált korszakokban felhasználható nyersanyagokból, a rendelkezésre álló (illetve vásárolható és fejleszthető) eszközökkel (technikával) és eljárásokkal (technológiával) előállítható keveréktípusokat, elemválasztékot és szerkezeteket. A kiállítás kép- és szöveganyaga a kronológiai keretbe illeszkedik, a belső megoszlás azonban technikai-technológiai. így egymást követi a pálya-jármű viszony vizsgálata, az adott korszak kutatás-tervezési folyamatának, a tervezésnek, az építésen belül a földmunkáknak, a szerkezet építésének, majd az üzemeltetésnek, a korszerűsítésnek, a minőségbiztosításnak bemutatása. Külön fejezetben látható a gyorsforgalmi utak fejlődésének 212