A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Krámli Mihály: Adalékok az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás történetéhez 1914-1916 201
országnak szánt fegyverszállítások útját, valamint a Romániából beszerezni kívánt 1 millió tonna gabona eljuttatását Németországba. E célból a német Központi Bevásárlási Társaság (ZEG) kibérelte a görög-román „Beles" hajózási társaság hajóparkjának egy részét, valamint létrehozott a Duna alsó szakaszán egy 23 egységből álló kis flottillát. A Bulgáriával kötött katonai konvenció alapján Szófiába küldték von Arnim II. osztályú kapitányt, akinek a német szállítmányok összehangolása volt a feladata a Duna román-bolgár szakaszán. 18 Ezek a törekvések a Monarchia katonai vezetésében kifejezetten negatív visszhangra találtak. A KSZV hajózási csoportjának novemberi gyors megszervezésében nem kis szerepet játszott az a megfontolás, hogy ez a központi szervezet majd útját állhatja a német konkurenciának. Az ilyen jellegű ellentéteket részben elsimította az 1916. január 8-án kötött német-osztrák-magyar egyezmény, amelyben felosztották a befolyási szférákat, így Németország Törökországban, míg a Monarchia Bulgáriában tett szert kizárólagos jogokra. A kicsiny német (BL) hajópark hajózási szempontból való vezetését gyakorlatilag már 1915 decemberétől (mint Döbrentei Gábor fogalmaz, „puszta bajtársiasságból" 19 ) a KSZV hajózási csoportja látta el. Ez a vezetés a BL hajókra vonatkozott, mivel a „Beles"-től bérelt hajók nem tudtak, különösen rakottan, hegymenetben keresztülhajózni a Vaskapun, a román gabonát csak a BL vontatói tudták Németországba (Regensburg) juttatni. 1916 májusában tárgyalások kezdődtek a helyzet rendezésére, ám a német elképzelések túlságosan bonyolultnak, és az osztrák-magyar gyakorlattól teljesen eltérőnek bizonyultak. Időközben bekövetkezett Románia hadba lépése, ami egy időre elnapolta a kérdés rendezését. 1916 szeptemberében a német vezérkar saját kezébe kívánta venni a német folyami hajózást, és Berlinben felállították a Hajózási Csoport nevű hivatalt. A német elképzelések ellen Döbrentei Gábor a Monarchia és a KSZV nevében erélyesen tiltakozott. A németek ennek hatására visszakoztak, és Letschev 60. o. Döbrentei 1934. 177. o. októberben már körvonalazódni kezdett az alku, amely szerint a német hajózás is a KSZV vezetése alá kerül. A helyzet végleges rendezésére 1917 januárjában került sor, amikor egy megállapodásban kimondták, hogy a német hajópark beolvad a KSZV által bérelt hajóparkba, és az így kialakult közös hajóparkot minden szempontból a KSZV vezeti. E megállapodás 1917 február 1-én lépett életbe. 20 A német hajózás kérdésének vázlatos tárgyalásával némileg átléptem ugyan a tanulmány időhatárait, de ezt indokolja, hogy a KSZV hajózási csoportjának szervezete ekkora alakult ki véglegesen. A katonai dunai hajózás 1914-1916-ban Mint azt már többször említettem, a dunai hajózás 1915 októberéig, Szerbia legyőzéséig nem tudta teljesíteni az eléje kitűzött két legfontosabb feladatot, a szövetséges Törökország fegyver- és hadianyag-utánpótlással való ellátását, valamint Németország és a Monarchia gabonával való ellátását. A legfontosabb probléma, mely sürgetővé tette a Duna megnyitását, és a hajózás megszervezését, a központi hatalmakat fenyegető élelmiszerhiány volt. A vezető körök már 1915 nyarán tisztában voltak azzal, hogy az élelmiszerkészletek még az 1916-os aratás előtt elfogynak. Az antant által blokád alá vett központi hatalmak a hiányt kizárólag csak az ekkor még semleges Romániából tudták fedezni. A Duna Szerbia által való lezárása miatt azonban ekkor csak a csekély teljesítőképességű (napi 2000 tonna) vasúti szállítás 21 jöhetett szóba, viszont ebben az ütemben a Romániában felvásárolt gabona elszállítása évekbe telt volna. A gabona időben történő behozatalának egyetlen lehetséges útja a Duna volt. Ráadásul ennek minél gyorsabb lebonyolítására nem csak a fenyegető hiány, hanem Románia ingadozó politikai maga20 Döbrentei 1934. 180-181. o., KM A Mladiátagyüjtemény, Deutschen Shiffspark betreffende Fragen, 1917. jan. 19. ZTLNr. 70391 (másolat). 21 Döbrentei 1934. 161. o. 1915 őszén Németország és a Monarchia kb. 1,5 millió tonna gabonát vásárolt Romániában. 206