A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Szeibert János: Hajógyárak Óbudán és Angyalföldön 174

Az újpesti téli kikötő és a hajógyárak Az újpesti téli kikötő medencéje nem volt mindig öböl. A kikötő létesítése előtt a 19. század közepéig a Duna egyik - Újpest és a Népsziget között - elfolyó mellékágát képviselte. A Duna-hajózás szabaddá tétele és a téli kikötő kialakulása között kapcsolatot találhatunk. Mint előzőkben utaltunk rá a hajózást és ezen belül a hajóépítő ipar kialakulását a megfelelő természeti vagy más egyéb szükségszerű körülmények megléte hozza létre, segíti elő. Az 1856-ban megtartott párizsi kongresszus határozata szabaddá tette a Duna-hajózást. 1857-ben a partmenti államok újabb megállapodást kötöttek a Duna hajózásáról. Ezáltal a DDSG elvesztette az osztrák kormánytól kapott hajózási privilégiumát a Dunán és mellékfolyóin. A magyar és a külföldi tőkések igyekeztek kihasználni ezt a lehetőséget és betörni a hajózás területére, részesülni a hajózási profit megszerzéséből, amelyre eddig csak a DDSG-nek volt lehetősége. Ilyen előzmények és körülmények után 1856. október 30-án a Császári Vízépítészeti Hivatal megvásárolta Pest város tanácsától a város tulajdonában lévő Népszigetet, és egy évvel később a szigettel szemben fekvő Duna-partot. A vásárlás célja megfelelő területhez jutás volt a kikötő létesítéséhez. A következő évben, 1857. tavaszán megkezdték a sziget és a part közötti elzárógát megépítését, hogy a Duna folyása elöl elzárt, a jégzajlás veszélye ellen biztosított öblöt hozzanak létre. Alig egy év múlva 1857. végére az újpesti téli kikötő nagyjából készen állt. A kikötő igazgatását a kikötő felügyelet látta el, amely az Óbudai Kincstári Jószágigazgatóságnak volt alárendelve. 1873. után a kikötő sziget visszakerült a főváros tulajdonába. A főváros határának megvonása után a téli kikötő területének mintegy kétharmad része lett a fővárosé (a mai összekötő vasúti hídtól délre) és csak a kikötő északi csúcsa került Újpest városához, így a kikötő területe a főváros része lett, és ennél fogva az „újpesti hajóépítés" valójában a pesti, angyalföldi hajóépítést jelenti. Az „újpesti" kikötő vagy hajóépítés elnevezést talán indokolja a csaknem 100 éves -bár helytelen használat-, az óbudai hajóépítéstől való megkülönböztetés szándéka is. Az újpesti kikötő egész területéből csak egy kisebb rész tartozik Újpest határába, de a város fejlődésében ez is jelentős gazdasági szerepet játszott. Az előnyök mellett azonban volt egy nagy hátránya is, amely Újpest közegészségügyét erősen veszélyeztette. A zárógát megépítésével ugyanis a kikötő a Duna szabad lefolyásnélküli, holt ága lett. A kikötő öble körül, és a külső Váci úton települt sok bőr, gyapjúmosó, szesz, enyv és egyéb gyár szennyvízét közvetlenül, tisztítás nélkül a kikötő vízébe vezették. A bevezetett szennyvíz elviselhetetlen bűzt árasztva megfertőzte a kikötő álló vízét, és környezetét. Ezen az állapoton -a város vezetőinek az engedélyért és pénzért folytatott hosszadalmas, és szívós munkája eredményeként,- csak az 1873-ban a zárógáton keresztül megépített zsilip segített. így a zsilip időszakonkénti megnyitásával a kikötő poshadt vízét fel lehetett frissíteni. Ezzel azonban egy újabb gond keletkezett. A kikötő szűk bejárata annyira eliszaposodott, szinte mocsárrá vált, a gőzhajók közlekedését akadályozta. Ezen csak az öböl rendszeres, nagy költséggel járó kotrásával lehetett segíteni. A kikötő a folyamatos fejlesztési munkáknak köszönhetően 1929-re a Duna egyik legjobb téli kikötőjévé vált. A kikötő adottságai a hajók biztonságos telelésén túlmenően lehetőséget adtak a hajók javítására és a kikötő lejtős partjainál a korszerű hajóépítés kifejlesztésére is. Az első hajógyár kialakulása Magyarországon a Duna jobb partján Óbudánál egyszerű, és könnyen követhető folyamat volt. Nem így történt ez a Duna másik oldalán a pesti parton. Az itt létesült kisebbnagyobb hajógyárak rendkívül bonyolult átalakulási, újjáalapítási, összekapcsolódási folyamatokon mentek keresztül. A tanulmány szűkre szabott kerete miatt az újpesti hajógyárak szövevényes folyamatait sajnos még röviden sem tudjuk végigkövetni, ezért csak az összefoglaló táblázat megjelenítésére van lehetőség (7. táblázat). 180