A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Bálint Sándor: A MATEOSZ (Magyar Teherfuvarozók Országos Központi Szövetkezete) története I. 151

A MAV-MATEOSZ SZERZŐDÉS

2 A 12 fejezetből álló szerződés bevezetőjében olvasható, hogy „egyrészről a Magyar Királyi Államvasutak és az érdekelt magánvasutak (a továbbiakban röviden vasút), másrészről Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezete (a továbbiakban szövetkezet) a közúti helyközi árufuvarozás együttműködéses lebonyolítása tárgyában kötöttek. A szerződő felek mindenekelőtt előrebocsátják, hogy a szerződés célja úgy a vasút, mint a tehergépjármű-fuvarozáshoz fűződő közgazdasági érdekek fokozottabb érvényesítése a gépkocsival való közúti helyközi árufuvarozásnak olyan megszerzésével, hogy a géperejű tehergépkocsik az ország árufuvarozásának lebonyolításában rendszeresen és jelentőségüknek megfelelő mérvben a gépkocsi fuvarozók okszerű tömörítésével részt vehessenek, továbbá, hogy a géperejű teherkocsiknak és az üzemükhöz szükséges berendezéseknek (garageok, műhelyek, benzin- és olajkutak stb.) állománya fenntartható és fejleszthető legyen, anélkül, hogy a vasútokban fekvő és közgazdasági, valamint állampénzügyi szempontból nagy jelentőségű nemzeti vagyon a vasutak elleni illegitim, vagy rendszertelen versenyzéssel kárisítottaknak, sőt ellenkezőleg, a vasutak forgalma nem csak megóvható, hanem fejleszthető legyen. " A szerződés első fejezetében rögzítik: „A szövetkezet tudomásul veszi és magára nézve kötelezőnek ismeri el a Magyar Királyi Államvasutak részére kiadott" okiratokat és azok kikötéseit. A II. fejezet a forgalom megosztás kérdésével foglalkozik. A szerződés megfogalmazói úgy döntöttek, hogy a szövetkezet tagjai részére feloldják az engedélyekben feltüntetett 20-30 kilométeres körzethatárokat, s szűk működési területek helyett 7 körzetre osztják fel az országot és a továbbiakban körzeteikben szabadon fuvarozhatnak az engedélyes tagok. Abban is megállapodtak, hogy az egész ország területére szabaddá teszik a költözködés ingóságainak, a vásári rakományok2 FL. Cg. 35050/4-b,c nak fuvarozását, valamint az élőállatok, primőrök, gyorsan romló áruk továbbítását. Az utóbbiak fuvarozását azonban be kellett jelenteni a körzetekben működő Intézőbizottságoknak. A szövetkezet viszont köteles volt a vasutak ráfizetéses, vagy leminősített vonalain az áruforgalmat átvenni. A szerződés IV. fejezete kimondja, hogy a fuvaroztatókkal és a vasúttal szemben mindig a szövetkezet, nem pedig a fuvarozó áll jogviszonyban. A szövetkezet felelős tagjainak a fuvarozással kapcsolatos tevékenységéért, mulasztásáért. A szövetkezet gondoskodik arról, hogy tagjai a szerződésben rögzítettek szerint működjenek, saját engedélyeikre s az általuk korábban megkötött szerződésekre ne hivatkozzanak, ne fuvarozzanak. Az V. fejezet a tarifális kérdésekkel foglalkozik. Eszerint a 1,5 tonna terhelhetőségű autó kilométerenként és tonnánként 41 fillérért fuvarozhat, a tarifa 0,5 tonna emelkedésével 5 fillérrel emelheti a fuvardíjat. Az 5 tonnás teherautó tehát 70 fillérrel számolja a tarifát. Pótkocsi használata esetén 50 % felár kérendő. A szerződés betartásáról, végrehajtásáról, a különféle tervek, szabályzatok, utasítások elkészítéséről az intéző-bizottság gondoskodik. E bizottság 3-3 tagból áll, a vasutat dr. Róbert Ödön MÁV igazgató-helyettes, dr. Rosznáky Jenő a GYSEV főfelügyelője, Unghváry József felügyelő, a szövetkezetet Bleyer Andor ügyvezető igazgató, dr. Halász János ügyvéd és Visegrády József osztályfőnök képviselte, a VII. fejezetben foglaltak szerint. A szerződés szerint, ha a szövetkezet a szerződés bármely pontját megszegné, visszaéléseket követne el, a vasútnak jogában áll a szerződést minden előzetes felmondás nélkül azonnali hatállyal felmondani. De a szerződés akkor is megszűnik, ha a miniszter megállapítása szerint a szövetkezet a vasút érdekei ellen munkálkodik. Arról azonban nem szól az okirat, vajon mi történik, ha a vasút vét a szövetkezet ellen. A szövetkezetnek, a szerződés aláírását követően 2 hónapon belül működését el kellett kezdeni. Telekiek az autófuvarozókat nem kényszerítették a szövetkezetbe, önállóan is működhettek tovább, ha akartak és tudtak. Voltak, akik meglátták a szövetkezésben rejlő lehetőségeket, a vadfuvarozók azt, hogy idegen gyártmányú teherautóikkal gond nélkül legalizálhatják magukat. Csáberő volt 157