A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Cselényi Jenő: A Kandó rendszerű (fázisváltós) villamos mozdonyok fejlődéstörténete és rajzgyűjteményeik az archívumban 138

Cselényi Jenő A Kandó rendszerű (fázisváltós) villamos mozdonyok fejlődéstörténete és rajzgyűjteményeik az Archívumban Bevezető Az európai és a hazai vasútvillamosítás történetében 2002 nagy jelentőségű évforduló. Ugyanis az olasz Tellina-völgyi (Valtellina) vasúton, mint Európa első villamosított fővasúti vonalán 100 évvel ezelőtt 1902-ben vették fel a villamos üzemet és indult el a nagyfeszültségű, nagyvasúti villamos vontatás. Magyarországon harminc évvel később 1932 júniusában kezdte meg a vonali típuspróbákat az egyfázisú táplálással, 16 kV feszültséggel, 50 Hz frekvenciával elsőként villamosított Budapest és Komárom vasútvonalon a Magyar Államvasutak első négy Kandó rendszerű villamos mozdonya (V40, V60). A nagyvasúti villamos vontatás történetét feleleveníteni azért is kívánatos, mert a Ganz-gyár a vasútvillamosítás terén Európában és hazánkban is úttörő szerepet töltött be. Kezdettől fogva a váltakozó áramú rendszer zászlóvivője volt, miközben ugyanilyen színvonalú tevékenységet fejtett ki az egyenáramú villamos vontatás területén is. A három - illetve egyfázisú váltakozó áramú rendszer kidolgozása és megvalósítása pedig Olaszországban és hazánkban is Kandó Kálmán a zseniális magyar mérnök nevéhez fűződik, aki halála miatt nem érhette meg élete főművének a vasútvillamosítás hazai üzemszerű bevezetését. A vasúttörténet iránt érdeklődők előtt bizonyára ismert, hogy három hónappal halála után 1931 áprilisában került sor a MÁV, a Ganz és a MÁVAG között az első Kandó-féle sorozatmozdony szállítására vonatkozó szerződés megkötésére. Az Archívumban a Magyar Államvasút részére a Ganz, a MÁVAG, a Ganz-MÁVAG és utód vállalatai által gyártott valamennyi villamos mozdony műszaki rajza megtalálható, ezért úgy gondoltam, hogy a Kandó rendszerű mozdonyok és mozdonyrajzok rövid bemutatásával, ha szerényen is, de mi is hozzájárulunk a jubileumi évforduló méltó megünnepléséhez. A MAV vonalvillamosítás rövid története Kandó Kálmán a valtellinai tapasztalatokra támaszkodva 1915 és 1920 között alkotta meg a hazai 50 periódusú egyfázisú fázisváltós vontatási rendszert, amelynél a vasútvonalak táplálása az országos energiahálózattal összekapcsolhatóvá vált. Ebben az alkotó munkában jött rá Kandó Kálmán arra is, hogy az általa tervezett és akkor már nagy darabszámban gyártott indukciós motorok vasúti vontatás céljára is alkalmassá tehetők. Mindezek felkeltették a Magyar Államvasutak jeles szakembereinek figyelmét, és így vált lehetővé, hogy a világ első 50 Hz-el villamosított vasútvonala hazánkban épüljön meg. Dr. Verebély László, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, aki egyben a MÁV Villamosítási Osztályának főnöke is volt, lelkes segítőtársa lett Kandó Kálmánnak az által megálmodott hazai rendszer elfogadtatásában, és az első kísérleti fázisváltós villamos mozdony tervezésében, illetve megépítésében. Dr. Verebély László és a köré csoportosuló MÁV szakemberek a Vasút villamosítási elgondolásában két alapvető szempontra hívták fel a döntésre jogosultak figyelmét. Az első és leglényegesebb, hogy a MÁV vonal villamosítását csak az országos energiagazdálkodás keretein belül szabad megvalósítani. A másik, hogy a vasútvillamosítást egyfázisú, ipari frekvenciájú árammal kell megoldani. így a 138