A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Szeibert János: A hajózási műszaki rajztár gyűjteményei 104

Balogh Gábor A Közlekedési Múzeum térképtára Az elmúlt évtized fejlődése Ahhoz, hogy a múzeum térképgyűjteményéről beszélhessünk meg kell vizsgálni, hogyan is kapcsolódik maga a térkép a közlekedéstudományhoz és a különböző közlekedési alágazatokhoz. A közlekedéstudományhoz szervesen illeszkedő tudományág (diszciplína) a közlekedési földrajz [1]. A közlekedési földrajz a gazdasági földrajznak az az ága, amelynek képi ábrázolása ül. kétdimenziós kifejezési formája, a térkép [2]. A közlekedési kartográfia minden közlekedési al ágazathoz szorosan kapcsolódó térképkészítő tevékenység, amelynek feladata az alágazatot érintő jelenségek térbeli megoszlásának, lefolyásának, térképeken történő ábrázolása. A hatékony tudományos kutatómunka érdekében a térképeket nem jellege (karaktere) szerint kell osztályozni, hanem 1. az ábrázolás tartalma, 2. az ábrázolás célja, 3. az ábrázolás méretaránya, 4. az ábrázolási módszerek szerint [3]. A tartalom szerinti felosztás esetén három térkép-fajtát különböztetünk meg: a. általános földrajzi térképek, b. tematikus térképek, c. űrtérképek. Bár a Közlekedési Múzeum Térképtárában vannak általános földrajzi térképek is, de a múzeum szakterülete és gyűjtőköre elsősorban a közlekedési térképekkel való foglalkozást helyezi előtérbe. Ezért fontos rögzíteni - a tematikus térképek osztályozásán belül - a közlekedési térképek csoportosítását: általános közlekedési térképek, úttérképek, közúti közlekedési térképek, sínhez kötött közlekedés térképei, vízi közlekedési térképek (belvízi, tengeri), légi közlekedési térképek, csővezetékek térképei. A múzeum térképgyűjteménye - elődeink megállapítása ül. kutatása szerint - egyidős a Közlekedési Múzeummal [4],[5], míg a benne található térképek a hosszú évek során mindig szerves részét képezték a kiállításoknak, sőt a közlekedéssel kapcsolatos kutató tevékenységnek is. Erről különböző dokumentumok tanúskodnak, mint például a legelső fennmaradt jegyzék is, amely az 1910. évi múzeumi katalógus volt, a benne felsorolt 128 db térképpel. A kezdetben szerény térképgyűjtemény az utóbbi évtizedekben megsokszorozódott és jelenleg 3912 tételszám alatt kb. 5000-5200 db térképet és atlaszt tartunk nyilván [6]. Ezek között megtalálható a tematikus közlekedési térképek minden típusa ül. fajtája, de egyéb általános földrajzi térképek és atlaszok is. A gyarapodás egyik szép példájaként megemlítem, hogy 2001.év elején a Cartographia Kft-től kb. 1600 db tengeri-navigációs térképet kaptunk ajándékba .Ez egy speciális (szelvényezett) térképsorozat, a következő tartalmi elemekkel: méretarány, vetület, izobátok, (mélységvonal), mélységadatok , kikötők, sziget-és tengerdomborzati nevek .különböző irányú tengeráramlások (konvergencia) találkozása, a mágneses-elhajlás (deklináció) szögét mutató vonalak, világítótornyok (forgó illetve stabil reflektorokkal). A térképsorozat feldolgozása hosszabb időt igényel, de mindenesetre színesíti, illetve változatossá teszi a múzeum térképgyűjteményét. Természetesen a gyarapodás hagyományos módon (vásárlás, felajánlás, hagyaték, stb.) tovább folyik. A megnövekedett mennyiség, valamint a tárolás korszerűtlensége, ezáltal a kezelés nehézkessége szükségessé tette a teljes térképgyűjtemény átrendezését. Az 1990-es évek végén az anyagi háttér biztosításával lehetővé vált olyan modern - gördülő112