A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Szeibert János: A hajózási műszaki rajztár gyűjteményei 104

néha a tárgynál is fontosabb, vagy legalábbis vele egyenértékűnek számítható anyag. Ilyen pl. a konstrukciós műszaki rajz és a hozzátartozó leírás, amelynek alapján a tárgy hiteles eredetivel azonos formájú példánya vagy modellje bármikor előállítható. Múzeológiai szempontból az ilyen tárgy „eredetisége" független az előállítás időpontjától. Az eredetiséget ugyanis a dokumentáció eredetisége biztosítja. ' Ezen eredeti műszaki dokumentációk értékét alátámasztja, amikor egy-egy fontos, kiemelkedő közlekedési eszköz modelljét kellett elkészíteni. A hiány súlyát mutatja az Óbudai Hajógyárban, az 1844-45-ben épített első, „Széchenyi" nevét viselő gőzhajó, amelyről nem volt semmilyen terv vagy dokumentáció és milyen nagy fáradtsággal, sok kutatómunkával lehetett, akárcsak megközelítő pontossággal is a tárgy modelljének rekonstrukciós tervét elkészíteni. 1973-ban így ír erről az Óbudai Hajógyár egyik lelkes konstruktőre, aki sokéves kutató munkája alapján elkészítette a hajó rekonstrukciós tervrajzát, amely hitelesnek fogadható el. Ennek nyomán készült el a modell, ami a Közlekedési Múzeumban látható: „...A hajóról nem maradtak fenn eredeti tervrajzok. Valószínűleg a századforduló utáni években kerültek kiselejtezésre. Képanyagot sem sikerült fellelnem a kutató munkám során, amely a hajó külső alakját meghatározta volna. Eredménytelen volt így a kutató munkám a bécsi DDSG Igazgatóság és az. Óbudai Hajógyár rajz és irattárában, a hazai múzeumokban, könyvtárakban, valamint a Központi Irattárban. E hajó külső alakjára vonatkozó képanyagot végül is egy szerencsés véletlen folytán Király József nyugdíjas mázoló mester rajzgyűjteményében sikerült megtalálnom. Ezt a rajzot ő készítette az 1890-es években. Munkámhoz nagy segítséget adott továbbá Széchenyi gróf naplója, a korabeli újságok híradás anyaga és a bécsi DDSG Igazgatóság tulajdonában lévő régi hajók adat gyűjteménye. Rekonstrukciós tervem elkészítéséhez az Óbudai Hajógyár rajztárában őrzött hiteles adatgyűjteményt használtam fel .Ez utóbbit összehasonlítottam a DDSG IgazgatóMészáros Vince: A műszaki múzeumi adattárak kérdéseihez.Múzeumi Közlemények, 1962.72 ság adatgyűjteményével, és megállapítottam, hogy kis eltéréssel az adatok megegyeznek. Ezen adatok birtokában, hosszú, kitartó munkával készítettem el az első „Széchenyi" nevű gőzhajó generálplánját. .." A műszaki dokumentáció gyűjtése, megőrzése fontos feladat, feldolgozása, rendezése, kezelése szakértelmet és nagy gondosságot igényel. A műszaki dokumentáció feldolgozásával kapcsolatban még néhány általános érvényű megjegyzés: A dokumentáció feldolgozását úgy kell elvégezni, hogy hosszabb távon a későbbi időszakokban is megfelelhessenek a várható igényeknek, és ne kényszerítsék az utódokat a begyűjtött és egyszer már számbavett, feldolgozott anyag újbóli felvételére, átrendezésére, átértékelésére. Arra kell törekedni, hogy az általunk most elvégzett munka hosszabb távon is hasznosnak és célszerűnek bizonyuljon. A hajózási műszaki rajztár különböző gyűjteménycsoportokból áll. Ezeket a gyűjteménycsoportokat egymástól függetlenül kell kezelni, feldolgozni, elkülönítve tárolni. így biztosítható, hogy a dokumentáció eredeti állapotának megfelelően továbbra is egységben marad. A szakszerű feldolgozás után áttekinthető, kutatható és könynyen kezelhető lesz. Ez az eljárás - és az előzőekben leírtak is - az archivális anyag feldolgozásának természetes folyamata, Sajnos a gyakorlatban ez nem egészen így van. Az anyag szükségszerű újrarendezésénél tapasztaltuk, hogy a rajzanyag kezdeti feldolgozása során ezt a módszert nem mindig alkalmazták, vagy talán nem is volt követelmény. Abban az időben a hajózási műszaki rajztárban jóval kevesebb rajzanyag volt, szinte töredéke a mostaninak. A '90-es évekig műszaki rajzok néhány lelkes gyűjtő adományozásából, hagyatékból származó átadásból, vagy nagyritkán a gyárak kiselejtezett dokumentációjának múzeumunkba küldéséből származtak. A mintegy 20.000 db.- műszaki rajz tartalmát tekintve sokféle, több helyről származik, és időben is elhúzódva érkezett az archívumba. A feldolgozás is ennek megfelelően, a beérkezés sorrendjében, rendszerezés nélkül történt. A '90-es években a hajógyárak bezárásait köVarró József: Az első „Széchenyi" nevet viselő gőzhajó. Budapest, 1973. KM. Hajózási Műszaki Rajztár 105