A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Bálint Sándor: A Csonka 1909. típusú személyautó 94

tott távolságból logarléccel, vagy papíron ceruzával számolták ki a sebességet. A rendőrség a fiáker (kétfogatú bérkocsi) tempóját ismerte: ha a bérkocsis kissé megcsapdosta a lovait, kocsija kb. 20 km/h sebességre gyorsult fel. Amelyik autós vagy motorkerékpáros megelőzte a gyors ügetésű fiákért, szabálysértést követett el. Ampermérő sem volt az autókban, mert erőforrásaik mágnesgyújtásúak voltak A Csonka-féle kisautó „műszerfalán" csupán egy kétállású kapcsoló látható (3. ábra), ez is 1934-ben került rá a műszerfalra, ezzel kapcsolták be vagy ki az akkumulátor táplálta világítást, korábbi acetilénvilágítását így korszerűsítették. 3. ábra A kétüléses autó műszerfalán csupán egy kapcsoló látható, ez is csak 1934-ben került oda A kétüléses kisautó követi kora közlekedésbiztonsági előírásait, vagyis felszereléséből megismerhetők a korszak közlekedési, közlekedésbiztonsági előírásai. A figyelmes szemlélő megtalálja rajta azokat a kellékeket, amelyeket az 1901. évi budapesti autóforgalmi szabályrendelet előírt. Látható rajta a hegytámasz, a két egymástól függetlenül működő fék (4. ábra), a kormánymű, amelynek segítségével az „automobil biztonságosan irányítható" stb. Az első autós szabályrendeletet 1901-ben adták ki a fővárosban, budapesti érvénnyel, amit 1910ben kiegészítettek és hatályát az egész országra kiterjesztették. A kis jármű felszereltségét tekintve az egész országban közlekedhetett, bajt sohasem okozott, balesetet sohasem szenvedett. Gumiab4. ábra A gázpedál a kuplung- és a fékpedál között található roncsaitól eltekintve minden részében eredeti. Hiánya csupán annyi, hogy Budapest ostromát és az államosításokat követő viharos években az egyszer ívelt dudája elveszett, csakúgy, mint a lámpái. Amint megfelelő légduda és lámpái előkerülnek valahonnan, a múzeum pótolja e hiányosságokat. A gumiabroncsok visszacserélése virsligumikra szintén a jövő feladatai közé tartozik. Bár a Közlekedési Kódex 1929-ben kötelezővé tette az autók esetén az irányjelzők használatát és abban az időben a három kis Csonka még közlekedett, ezért a szél védőtartó oszlopaira fel is szerelték az elektromos működtetés irányjelzőket. A múzeum gyűjteményében levő példányt, két társával együtt a gazdasági válság idején kivonták a forgalomból. Csonka János és fiai azonban 1934benújravizsgáztatták az autót és korszerűbb irányjelzőket szereltek rá. Amikor Csonka házi múzeumába helyezték a kisautót, rendszámtábláját és forgalmi engedélyét a rendőrségen leadták. Az 1935-ben a kocsiról készült fényképen -amely Csonka Jánost is megörökíti- már nem látható az irányjelző készülék (5. ábra). Minthogy 1909-ben, az első forgalomba állításának idején még nem léteztek irányjelzők és csupán 1929-1932, illetve 1933-1934 között járt a kisautó ilyen készülékkel, ezért a Közlekedési Múzeum nem szándékozik az autót irányjelzővel felszerelni. A kétüléses kisautó közlekedésbiztonsági felszereléseiből következtetni lehet a kor vonatkozó előírásaira, csak„kérdezni" kell s megadja a „választ". A Csonka 1909. típusú autó olyan, mintha ma is közlekedne, életkora nem látszik. Felülete nem 101