A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A közúti közlekedés az 1950-es években 257

13. táblázat Év Átlagos utazási távol­ság, km Vonalhálózat hossza, km Megállóhelyek száma Autóbusz-közlekedésbe bekapcsolt helységek száma 1938 27,7 5123 1000 860 1945 37,7 762 136 83 1946 40 2510 714 617 1947 27,5 5144 1224 1078 1948 25,8 7256 2106 1620 1949 16 10350 2872 1950 1950 14 12190 3150 1985 1951 14 12210 3738 2024 1952 15,6 12982 4560 2107 1953 16 13466 5373 2256 A MAVAUT fejlődése 5 állították, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel, ül. a magán-használatú autóbuszokkal rendelkező vállalatok dolgozói indokolatlan többletjuttatásban részesülnek és „a szocialista törvényesség és az egyenlő elbánás elve megköveteli, hogy kivé­telezéseket ezen a téren sem tegyünk". 1955-ben a KPM elkészítette a közlekedés minimális fejlesztésének 15 éves tervét. Bebrits Lajos Rákosi Mátyáshoz írt jelentésében megin­dokolja a terv szükségességét. Ebben külön kitért a gépjármű-közlekedés helyzetére is: „a gépkocsik számának növelése mellett elhanyagoltuk a kocsik gondozására és fenntartására szolgáló forgalmi telepek és javítóüzemek megfelelő arányú létesítését. A gépkocsi-közlekedés fejlesztésének főbb irányaként elsősorban a gépkocsi-közlekedés önköltség csökkentésére befolyást gyakorló forgalmi telepek és javítóállomások szaporításáról kell gondoskodni, valamint a népgazdaság számára gépkocsival lebonyolítható szállítások teljesítése végett arányosan növelni a gépkocsik számát". A 15 éves terv irányelvei szerint az országos teherautó állományt úgy kell fejleszteni, hogy az elavult, tíz évnél idősebb teherautók kiselejtezésre kerüljenek. A távolsági autóbusz vonalak hosszát az 1954. évi 14 ezer kilométerről 1960-ra 16,5 ezer, 1970-re pedig 26 ezer kilométerre kell növelni. A közhasználatú gépjármű-közlekedést 1956-ra a gumiabroncs hiány is sújtotta. Mintegy 850 jármű, 4100 gumiabroncs hiányzott a közleke­désből, 59 autóbuszt pedig abroncshiány miatt leállította. 1956 őszére országszerte nagymértékű üzemanyaghiány alakult ki, emiatt jelentősen korlátozták a távolsági autóbusz-közlekedés járatainak indítását. Kizárólag élelmiszert szállító teherautók, a bányász- és ipari autóbuszjáratok közlekedtek. 1956-ra, a közúti közlekedés anomáliái miatt több szakemberben is megérett a gondolat, véget kell vetni a gépkocsikkal való rablógazdálkodásnak. A meglévő rendszer bürok­ratikus, engedélyezni kell, hogy a termelő­szövetkezetek 56 is vásárolhassanak tehergépjár­művet és saját terményeiket azokkal szállítsák. De reformgondolatokat érleltek a KPM egyes vezetői is. 1956-ban a második ötéves terv Személyszállító autóbuszvállalatok fejlődése. OL. 276. f.95. cs. 761.ő.e. 54 KPM. Autóközlekedési Igazgatóság: Feljegyzés a Minisztériumi Titkárság Jogi Osztálya részére XIX-H-1­p-3d. Berbits Lajos: Jelentés Rákosi Mátyás részére, 1955. július 16. 276. f. 65. cs. 287. ő.e. 56 Az élelmiszer ellátás gondjainak enyhítése céljából 1956 nyarán a termelőszövetkezetek fuvarkörzethatárát felemelték 50 km-re. 281

Next

/
Thumbnails
Contents