A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A közúti közlekedés az 1950-es években 257

lenne, mindezeken felül: „... a törpeautók nem a dolgozó tömegek életszínvonalát, hanem a népgazdaság jelenlegi átmeneti korszakában az átlagnál magasabb keresetű személyek életszínvonalát emelnéL Ha a törpeautók szabadon kerülhetnének a forgalomba, úgy előreláthatólag az üdülő és kirándulóhelyeket ellepnék a törpeautóval járó magánfoglalkozást űző egyének és a bérből élők továbbra is az IBUSZ vonatokkal tudnák csak megközelíteni az üdülőhelyeket". A KPM mindezek ellenére napirenden tartotta a hazai törpeautó gyártás megszervezésének ötletét. A javaslatot a Belkereskedelmi Minisztérium is támogatta, mert a törpeautókra nagy lenne a kereslet, s lekötné a vásárlóerőt is. A Kohó és Gépipari Minisztérium pedig Székesfehérvárott számításokat végeztetett el a törpeautógyártás tervéhez. 1955-56-ban a törpeautógyártás kérdése a sajtóban is megjelent. A Kohó és Gépipari Minisztérium mintegy 14 oldalas „Tervezet a törpeautógyártás megszervezésére" című elemzése rámutatott az elképzelés leggyengébb pontjaira. Úgy látták, hogy a Székesfehérvárott elkészített két törpeautó nem tekinthető prototípusnak, a végleges típus kialakításához új konstrukciót kell kidolgozni, ill. a törpeautónak alkalmasnak kell lennie a másodrendű és jó karban 9. táblázat Típus Motor, köbcenti Motor, LE Súly kg Ülések száma Max. sebesség km/h Kerék •szám Ara, DM Ára, Ft Goggomobi, NSZK 300 15 400 4 95 4 3040 8500 Isetta, Olaszország 236 9,5 320 2+ 1 85 4 2750 7700 Messerschm idt kr. 200, NSZK 200 10 230 2 100 3 2395 6700 magyar törpeautó 350 14 350 2+2 80 4 24960 Néhány törpeautó összehasonlítása' Szteskó: Feljegyzés Földvári miniszter helyettes elvtárs részére. Budapest, 1954. november 2. 276. f. 95. 39 Törpeautó gyártás megszervezése. 4. sz. melléklet. cs. 162. ő.e. 1956. július 23. 276. f. 66. ő.e. tartott harmadrendű utakon való közlekedésre is. A számítások szerint évi 7500 darab gyártására lenne célszerű berendezkedni. Az autó önköltsége 20576, fogyasztói ára 24964 Ft. lenne. Az autógyártáshoz közvetlenül szükséges beruházás 24,4 millió Ft (9. táblázat). 1956 nyarán a Minisztertanács Titkársága összeállíttatott egy jelentést a törpeautógyártásról. A jelentést megkapták a Politikai Bizottság tagjai is, de a végső döntést - mely szerint az autógyártás tervével ne foglalkozzanak tovább az illetékesek Gerő Ernő hozta meg. A törpeautógyártás gondolatát Gerő Ernő határozottan elutasította. Szóban kifejtette az MDP Ipari és Közlekedési Osztályának, a belföldi fogyasztás nem indokolja az autógyártást. A törpeautógyártás ezzel lekerült a napirendről. A közúti áru- és személyszállítás 1949 őszén a kormány szabályozza a tehergépjárművek közúti forgalmát. Ennek értelmében magánszemélyek telephelyüktől számított 30 km körzeten belül vehetnek részt a közúti forgalomban, s csak az üzembetartó tulajdonát képező árukat vagy 274