A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Krámli Mihály: H.M.S. Victory egy I. osztályú sorhajó és modellje a Közlekedési Múzeumban 90

Az összes vízvonal feletti fedélzet közül egyedül a tatfedélzeten nem helyeztek el ágyúkat. (Meg kell jegyezni, hogy 1808 és 1812 között a tatfedélzeten is volt hat karronád,

7 így a hajó ágyúinak száma 110-re emelkedett.) Mint azt már korábban említettük, a VICTORY fegyverzete hosszú pályafutása alatt többször változott, de ezek a változások nem voltak lényegesek. A legfontosabb változtatás az 1790-es években történt, amikor az Admiralitás rendeletére az alsó ütegsor 42 fontosait 32 fontosokra cserélték az összes I. osztályú hajón. Részletesebben azzal a fegyverzettel foglalkozunk, amellyel a hajó a trafalgari csatában részt vett. Az 1800-1803-as átépítéssel a VICTORY alapvető fegyverzete nem változott: alsó ütegfedélzetén 30 db 32 fontos ágyú, középső ütegfedélzetén 28 db 24 fontos ágyú (itt két ágyú helyét elfoglalta a két bejárati nyílás), felső ütegfedélzetén 30 db 12 fontos ágyú, félfedélzetén pedig 12 db 12 fontos ágyú volt. A 12 fontos ágyúk nem voltak egyformák, a főfedélzeten a tengernagyi kabinokban elhelyezett 8 ágyú. és a félfedélzet 12 ágyúja rövidebb csövű (2,74 m helyett 2,44 m) volt mint a többi. A fegyverek kalibere nem változott, típusuk azonban igen: a korábban kihajózott régi típusú ágyúk helyett a VICTORY-t a legújabb Blomefield-féle ágyúkkal szerelték fel. 1805 nyarán a hajót pótlólag még négy löveggel látták el: két darab 68 fontos karronáddal és két darab 12 fontos ágyúval. Ezeket az előbástya-fedélzeten helyezték el. A két 12 fontos ágyú úgynevezett vadász ágyú (chase gun) volt, ezekkel lehetett egyedül a hajó menetirányába tüzelni. A rövid csövű karronádok elsődleges feladata az ellenséges hajó fedélzetének kartácstűzzel való elárasztása volt. Ezekkel együtt Trafalgar előestéjén a VICTORY ágyúinak száma 104-re növekedett. A vadászágyúk sem a restaurált VICTORY-n, sem pedig a modellen nem láthatók. Az ágyúk, a két karronád és a két vadászágyú kivételével a hajóoldalakon kialakított ágyú' Rövid csövű, alacsony szögcsoportban tüzelő löveg. 8 Képpel tengernagy 1778-ban már egyszer végrehajtotta ezt a cserét a VICTORY-n, de később ismét 42 fontosokat kapott. A 42 fontos ágyúkat túlságosan nehezen kezelhetőnek tartották, ezért cserélték ki azokat 32 fontosokra. nyílásokon (gunport) keresztül oldalirányban tudtak tüzelni. Az alsó két ütegsor valamennyi ágyúnyílását felfelé nyíló fedelekkel (gunport lid) lehetett lezárni. Ezek rossz időben és éjszaka mindig zárva voltak. A felső ütegsor nem minden ágyúnyílásának volt fedele. Az ágyúkat karvastagságú kötelek rögzítették a hajóoldalba erősített karikákhoz. Ezek a kötelek akadályozták meg az ágyúk elszabadulását a dülöngélő hajón és elsütéskor. E vastag kötelek mellett csigasorok szolgáltak az ágyúk hátra- illetve előregördítésére. Az ágyúkat (a karronádok kivételével) négykerekű lövegtalpakra szerelték. Egy ágyú kiszolgálása, különösen mozgatása sok embert igényelt. A lövegtalppal együtt három tonnás 32 fontos ágyú személyzete 14 főből állt. Mielőtt végeznénk a hajótest bemutatásával, néhány szót kell ejteni a dekorációkról. A 17. század túldíszített barokk hajói után a 18. század hajói szolidabb képet mutattak. Az Admiralitás a 18 század folyamán végig küzdeni igyekezett a költséges díszítések ellen, általában hiába. Különböző rendelkezésekben megszabta, hogy egy hajótípus díszítésére mennyi pénz lehet fordítani, de ezeket a rendelkezéseket a legtöbbször nem vették figyelembe. A VICTORY 1765-ös állapotában jóval díszesebb volt, mint amennyire az Admiralitás által megszabott keretből futotta volna. A tengernagyi és a kapitányi kabinhoz nyitott taterkély tartozott, magát a tatot pedig aranyozott faragványok sokasága díszítette. Orrdísze is egy jókora aranyozott faszobor volt. Az átépítés után a hajó külseje teljesen megváltozott, és jóval puritánabb képel mutatott. Ennek során eltávolították az összes korábbi díszítményt, és helyettük - jóval szerényebb - újakat készítettek. Tatgalériáit zárttá alakították, és a korábbi dús faragások helyét egyszerű balusztrádos díszítés és néhány igen egyszerű faragvány foglalta el. az aranyozást is elhagyták. Az oldalgalériák (quarter galleries) is ugyanolyan balusztrádos díszítést kaptak. A régi orrdísz helyére egy jóval kisebb méretű új került, mely az angol címerből, és az azt tartó két fehér puttóból ált. Az orrdísz a következő feliratokat kapta: a címer körül „Mai y pense quoi honi sóit" (Rossz az aki rosszra gondol) a címer alatt pedig „Dieu et inon droit" (Isten az én törvényem). A sorhajók mindig háromárbocosak voltak. Az árbocok közül a legmagasabb a főárboc (mainmast) 97