A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Krámli Mihály: H.M.S. Victory egy I. osztályú sorhajó és modellje a Közlekedési Múzeumban 90
képességeivel. Jó hajózási tulajdonságainak köszönhette, hogy 1812-ig tartó aktív pályafutása alatt nem kevesebb mint tizenhárom angol tengernagy választotta zászlóshajójának. A próbák után a hajót leszerelték, és közel egy évtizedig ismét árbocok nélkül, leszerelve egy bójához kötve állt. Először vízrebocsátása után tizenhárom évvel szerelték fel teljesen és látták el fegyverzettel a VICTORY-t. A Royal Navy legnagyobb hadihajójaként 1778-ban Augustus Képpel tengernaggyal a fedélzetén a Csatorna-flotta zászlóshajója lett. A hajó felszerelése, ágyúkkal való ellátása és szolgálatba állítása 13.926 fontba került. Miután újabb háború tört ki a franciákkal, a VICTORY még ebben az évben Ushantnál átesett a tűzkeresztségen. 1779 márciusában a VICTORY Sir Charles Hardy tengernagy zászlóshajója lett. Hardy néhány hét múlva meghalt, őt Sir Francis Geary követte. Geary hat hónap múlva visszavonult. A VICTORY ekkor egyszerű beosztott hajóként működött tovább, a parancsnok és a tisztek legnagyobb örömére. Ilyen esetben ugyanis a parancsnok a pazar tengernagyi lakosztályba költözött át, az első tiszt pedig a kapitány lakosztályába, így a többi tiszt is jobb kabinokba költözhetett. Az már csak hab volt a tortán, hogy a parancsnok és a tisztek nem voltak kiszolgáltatva a fedélzeten tartózkodó tengernagy szeszélyeinek. 1780-ban a VICTORY-t bedokkolták, és vízvonal alatti részeit rézlemezekkel burkolták. Ez a néhány évvel korábban tökéletesített eljárás kettős célt szolgát: megvédte a hajókat a fúrókagylóktól, melyek minden évben több százezer font kárt okoztak a haditengerészetnek, és a réz mérgező hatása megakadályozta, hogy sűrű „erdő" nőjön a vízvonal alatti részre, mely jelentősen lassította a hajót. A VICTORY rézlemezekkel való burkolása egy nagyszabású program része volt, melynek keretében a Royal Navy összes hajóját ilyen burkolattal látták el. Ennek végrehajtásakor a vízvonal alatti rész összes vasból készült szögét és csavarját ki kellett cserélni speciális rézötvözetből készültekre, hogy kiküszöböljék az elektrolízis okozta problémákat. Bár ez az eljárás igen drága volt, mégis lényegesen kevesebbe került, mint a fúrókagylók okozta károk javítási költségei. A hajókat természetesen ezután is sűrűn kellett ellenőrizni, mivel egyetlen rézlemez elvesztése is rászabadította a hajóra a fúrókagylókat. A VICTORY burkolására 3923 darab rézlemezt használtak fel, mindegyiket több tucat rézszeggel erősítették a hajótesthez. 1780 őszétől 1782 márciusáig a VICTORY három tengernagy zászlóshajója volt: Francis Drake-é, Hyde Parkeré és Richárd Kempenfelté. 1782 márciusában Lord Howe lett a Grand Fleet parancsnoka, aki zászlóshajójának a VICTORY-t választotta. A hajó részt vett Gibraltár felmentésében, majd Cape Spartelnél egy ütközetben sérüléseket szenvedett. A háború végeztével a hajót novemberben leszerelték. A következő öt évet ismét leszerelve töltötte. 1787-ben a VICTORY nagyobb javításon és átalakításon esett keresztül. Ez után két esztendőt ismét leszerelve töltött, 1789-ig. A francia forradalommal kezdetét vette a permanens háborúskodás kora, amelyben Anglia első számú védelmezője a Royal Navy volt. A közkeletű mondás szerint a szigetországot fából készült falak (Wooden Walls) őrizték, a flotta hajói. 1790-ben a VICTORY az angol flotta vezérhajója lett Lord Howe flottatengernagy zászlaja alatt. Még ebben az esztendőben Lord Hood követte Howe-í. 1791ben kisebb javításokat végeztek a hajón, majd 1792-ben a földközi-tengeri flotta zászlóshajója lett, ismét Lord Hood parancsnoksága alatt. A VICTORY a következő két évet a Földközitengeren töltötte, Toulon francia hadikikötő előtt teljesítve blokádszolgálatot. 1795-ben a VICTORY Sir John Man ellentengernagy zászlóshajója volt. Még ebben az esztendőben Sir John Jervis tengernagy hajója lett. 1797. február 14-én a VICTORY fedélzetéről vezényelte Jervis a flottáját a spanyolok elleni győztes St vincenti győztes csatában. A győzelem nagyrészt a CAPTAIN nevű sorhajó parancsnokának volt köszönhető, akinek a neve később örökre összefonódott a VICTORTY-éval. Ezt a kapitányt Horalio Nelsonnak hívták. Jervis ezért a győzelemért a St Vincent hercege címet kapta az uralkodótól. A St vincenti csata után évekig úgy tűnt, hogy a VICTORY pályafutása véget ért. A 32 éves hajót 1797 novemberében leszerelték, és hadifogoly-kórházzá alakították. 1798-ban az Admiralitás börtönhajóvá akarta alakítani, de ez ellen több tengernagy is tiltakozott, így 1800-ig kórház-hajóként működött 91