A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Soltész József: A Közlekedési Múzeum vasúti járműgyűjteményétől a Magyar Vasúttörténeti Parkig 60

18. ábra Az Északi Fűtőház távlati képe az 1930-as években Fotó: Fialovits Béla, KM Archívum az MHMb vezetését Kisteleki Mihálynak, a Jármű Albizottság vezetését pedig Vincze Tamásnak. Dr. Heller György, akit joggal nevezhetünk a vasúti skanzen atyjának, továbbra is mint MHMb tag segítette az új vezetőség munkáját hasznos tanácsaival. Elkészült a beruházási program és a tanulmányterv is. A MÁVTI által készített tanulmányterveket a Közlekedési Múzeummal, mint muzeológiai szakmai felügyeleti szervvel, és az összes többi érintett szakhatósággal egyeztették. A terület megosztását és funkciójának megváltozását nagymértékben elősegítette, hogy a XIV. kerületi önkormányzat már korábban is mint vasúti skanzent szerepeltette a rendezési tervben. A skanzen hivatalosan a Magyar Vasútiörténeti Park nevet kapta, míg közkeletű nevén "Füsti"-nek titulálják. A MÁV História Munkabizottság és a Közlekedési Múzeum irányításával megkezdődött a kiállítandó járművek végleges kiválasztása. Villányi György állította össze a 60 db vontatójármű listáját, a 40 db vontatott járműről szóló listát pedig Lovász István és Lovász. György. A Közlekedési Múzeum a vontató és vontatott jármülistákon szereplő 32 db múzeumi járművön kívül felajánlotta a Paksi Vasútmúzeumban lévő 30 db-os muzeális pályafenntartó és építőgép gyűjteményét is. A vasúti skanzent már eleve sokszínűre tervezte a MÁV História Munkabizottsága, így a vontatáson kívül a pályaépítés, magasépítés, felsővezeték és biztosító berendezések és a többi szakágak is képviseltetik magukat. A Magyar Vasúttörténeti Park alapkőletételére 1999. november 22-én került sor ünnepélyes külsőségek között. A MÁV vezetői kíséretében Katona Kálmán Közekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter helyezte el az alapkövet a fűtőház előtt kijelölt területen (19. ábra). A skanzen felépítésére és működtetésére a MÁV Rt. a MÁV Nosztalgia Kft-vel közösen létrehozta a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítványt, amelyet 1999 november 25-én jegyzett be a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezetként. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Horváth ÍMJOS, a Közekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) vasúti főosztályának vezetője, akit a skanzen egyik legnagyobb támogatójaként említhetünk. A kuratóriumban a MÁV Rt., a MÁV Nosztalgia Kft., a Közlekedési Múzeum képviselői és Ráday Mihály - aki a skanzen régi híve az 1970-es évektől kezdve - vesznek részt. Az építészeti és pályaépítési tervek elkészülte után 1999-ben elkezdődtek a kivitelezési munkák. A Park kialakítása ütemezetten történt, ennek megfelelően láttak az I. ütem munkáihoz a kivitelezők. Az építészeti tervezésben és a munkák irányításában tevékeny részt vállalt Kummer István a MÁV Rt. főépítésze. A terület bekerítése után a körfűtőház épületének felújítása kezdődött meg a vasúti pálya 74