A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 317 - Rövid tartalmi összefoglaló a Közlekedési Múzeum XII. Évkönyvéhez (magyar, angol, német nyelven) 367
A második világháborúban valamennyi Duna-hidunk elpusztult, de 10 év alatt - a most elkészült Mária Valéria és az 1964-ben átadott Erzsébet híd kivételével - mindegyiket sikerült újjáépíteni. A továbbiakban ismerteti a Feketeházy János tervei alapján, 1895-ben átadott esztergomi híd történetét, amelynek szlovák oldali nyílását 1919 nyarán felrobbantották. 1926-ban helyreállították, de 1944 telén középső három nyílását ismét felrobbantották. 1999 szeptemberében Magyarország és Szlovákia kormányfői egyezmény írtak alá a híd újjáépítéséről. A Phar segéllyel újjáépített híd átadására 2001 október 11-én ünnepélyes keretek között került sor. A tanulmány további részében az újjáépítési munkák kivitelezésében résztvevő intézményeket, vállalkozásokat és az építés technológiai folyamatait ismerteti a szerző. Dr. Czene Valéria: A közlekedés környezetvédelmi szakirodalmának forrásgyűjteménye (1979-1983). A szerző a közlekedéstudományi szakterület egy napjainkban igen jelentős részének, a közlekedés környezetvédelmi kutatásainak, a Közlekedési Múzeum könyvtárában megtalálható hazai és külföldi szakirodalmi forrásgyűjteményét állította össze az 1979-1983-as évekre. Az anyagot a következők szerint rendezte: könyvek, folyóiratcikkek, külföldi tanulmányok magyar folyóiratokban. Barkoczi Jolán: Vasúti lapok a 19.században. A tanulmányból megtudhatjuk, hogy Európa első vasútjairól az 1817-1841 között megjelent "Tudományos Gyűjtemény" című lap adott rövid ismertetéseket. Annak ellenére, hogy nem magyarországi székhelyű nagy vasúttársaságok voltak a magyarországi vasútépítések tervezői és megvalósítói, a vasútpolitika kérdései a hazai közvéleményt erősen foglalkoztatták. A szerző kronologikus sorrendben ismerteti azokat a vasúti lapokat, amelyek a vasút műszaki, forgalmi és gazdasági kérdéseiről továbbá a vasúti dolgozók életkörülményeiről számoltak be. Az idézetekből megelevenedik az olvasó előtt a magyar vasút első fél évszázadának számos olyan problémája, amely annak a korszaknak a viszonyait, gondjait és örömeit is tükrözi. Az írásokból érzékelhető a növekvő szociális feszültség, - a fizetés, a lakbéremelés, a fizetett szabadság, az egyenruha és a munkaruha célszerűsége kérdéseiben - , amelyek rendezésre várnak. Kitűnik a tanulmányból az is, hogy milyen nehézségek között jöttek létre az első vasutas segélyezési egyesületek. Ugyanilyen nehézségekbe ütközött - feltehetően az egykori vasutasok átlagosan még alacsony kultúrigénye miatt - igazán életképes vasúti lapot alapítani. A 20. század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy bár sokféle vasutas lap kiadásával próbálkoztak a 19. és a 20. század fordulóján, huzamosabb ideig - a hivatalos lapokon kívül - csak azok tudtak megmaradni, amelyek szélesebb rétegekhez, csoportokhoz szóltak. IV. rész A Közlekedési Múzeum, gyűjteményeiből Bálint Sándor: A Mátra kismotorkerékpár. Ez a tanulmány példát mutathat arra, hogy az első világháború veszteségei és a 30-as évek gazdasági világválsága közepette a magyar műszaki, szellemi akarat é s kapacitás eredményeként miként indulhatott meg ismét a magyar ipar nagyszerű felfejlődése. A szerző részletesen ismerteti az a fejlődési folyamatot, amelynek eredményeként 1939 tavaszán megszületett a Mátra 100 kismotorkerékár. Ez a magyar konstrukciójú jármű műszaki paramétereit, fogyasztását, teljesítményét, sebességét tekintve kitűnő eredményeket hozott, amit számos versenyen elért első, második helyezése is bizonyított. Az Urbach céget 1949 december 28-án államosították, s ezzel gyakorlatilag megszűnt a kismotorkerékpárok további gyártása. A Közlekedési Múzeum állandó kiállításában látható egy eredeti szerkezetű és festésű Mátra kismotorkerékpár, amely valószínűleg az első sorozatok közül való. Hídvégi János: A Méray háromkerekű áruszállító helyreállítása. Az 1920-1930-as években a hazai kisvállalkozások, kisebb szállítási kapacicást igénylők egy olcsó, igényeiknek megfelelő szállítójármű megalkotását szorgalmazták. Ezeket az igényeket elégítette ki a motorkerékpár fődarabokból összeállított Méray háromkerekű áruszállító jármű, amely a Méray testvérek üzeméből került ki. A 350 cm 3 -es JAP motoros tricikli hasznos teherbírása 250 kg, maximális sebessége 40 km/h, fogyasztása pedig 5 l/100km volt. Készült nyitott és zárt kivitelben is. Az első darab 1926-ban készült el. A Közlekedési Múzeum tulajdonában 372
