A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 317 - Rövid tartalmi összefoglaló a Közlekedési Múzeum XII. Évkönyvéhez (magyar, angol, német nyelven) 367

I. rész Bevezető Dr. Katona András: A Közlekedési Múzeum 1999-2000. évi munkája. A múzeum főigazgatója tanulmánya bevető részében röviden vázolja azokat az utóbbi két évtizedben megvalósult épületbővítéseket, amelyek létrehozása feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a múzeum örvendetesen gyarapodó gyűjteményi tárgyait a mai kor igényeinek megfelelően kezelje, raktározza és a közönségnek kiállításokon bemutassa. A múzeum megnyitásának 100 éves évfordulójára rendezett ünnepség megtartására 1999 május 19-én került sor. Ez az ünnepség reprezentálta azt a küldetést amelyet a Közlekedési Múzeum a közlekedéstörténeti kutatások, az oktatás és a műszaki emlékek gyűjtése és bemutatása terén képvisel. Az ünnepség kiemelkedő eseménye volt az amikor a múzeum előtti hídkertben a jelenlegi és az előző két főigazgató együttesen elhelyezett egy urnát, amely emlékérmeket, a múzeum alapító okiratát, a 100 éves jubileum alkalmából megjelentetett évkönyvet és egyéb közlekedési okmányokat tartalmazott. A főigazgató az évenkénti részletes összefoglalókban tételesen számol be az adott évben elért kiállításrendezési tevékenységről, a tudományos munka eredményeiről, a gyűjteménygyarapodásról, a számítógépes nyilvántartás kiszélesítéséről. A gépjármű gyűjtemény a Suzuki gyár Wagon R+ gépkocsijával, továbbá egy Audi TT Cupé és egy Audi Roadstcr gépkocsival gyarapodott. Tájékoztatást ad a pályázati úton nyert összegek felhasználásáról. A közművelődés területén kiemelt feladatként kezelik az oktatási intézményekkel, az írott és elektronikus sajtóval való szoros kapcsolattartást. A nagyszámú időszaki kiállítás, a vállalatokkal, intézményekkel, iskolákkal, egyetemekkel kiépített napi kapcsolatok eredményeként a látogatói létszám tovább növekedett. A múzeum Internet elérhetősége révén új sajtókapcsolatokat épített ki és honlapján az érdeklődőknek részletes információkkal szolgál. A műszaki feladatokról adott tájékoztatóban beszámol a tárgyi években elvégzett kiállításépitési, restaurálási, üzembentartási, felújítási és beruházási munkákról. Az évenkénti részletes összefoglalók befejezéseként a gazdasági feladatok végrehajtásáról számol be, táblázatokban ismerteti a múzeum gazdálkodásának számszerű adatait. II. rész A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum üveglemezeinek katalógusa II. A szerző tanulmányából megtudhatjuk, hogy a múzeum fotónegatív gyűjteménye meghaladja a 100.000 darabot, amelyből az üveglemezek csak egy kis arányt képviselnek, kultúrtörténeti értékük viszont igen jelentős. A múzeum fotónegatív gyűjteményét az 1950-es évek végén kezdte kialakítani. A 60-as évek elejéig zömmel üveglemezeket leltároztak, elvétve akadt l-l celluloid film. Az üveglemezek többsége az 1930-as években készült, de sajnos hiányos, pontatlan a témameghatározásuk, bizonytalan, hogy honnan ered és ki készítette. A most közreadott katalógus a közút, ezen belül az utak és hidak, a fogatolt járművek, a géperejű járművek, a motorkerékpárok, kerékpárok, autóbuszok, események, bemutatók, versenyek és a városi közlekedéssel kapcsolatos témájú üveglemezeket, tartalmazza. A katalógusban első helyen a negatív száma és a kép témája szerepel, majd rövid ismertető következik. A kép készítésének időpontja sok esetben csak. körülbelül, vagy egyáltalán nem adható meg. Ezután a reprodukciók, vagy az eredeti felvételek forrásai következnek amennyiben ismertek - végül az üveglemez mérete és alakja olvasható. Dr. Molnár Erzsébet: A magyar közlekedési vállalatok jelvényei. A numizmatikai kutatások egyik hiányossága, hogy a jelvények területét szinte teljesen elhanyagolta. A jelvények kutatásálioz gyakorlatilag semmiféle támpontot nem találunk, nincs irodalma, a numizmatikai kiadványok meg sem említik. A Közlekedési Múzeumban a numizmatikai gyűjtemény részeként jött létre a jelvények csoportja. Kisebb részük a két világháború közötti időkből, nagyobb részük az 1960-1980-as évekből származik. A szerző tanulmányában foglalkozik a jelvények anyagával, alakjával, viselésének módjával, szabályaival, politikai, 368