A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 317 - Bálin Sándor: A Mátra kismotorkerékpár 319

valamennyi Mátrát kipróbálták; később, amikor bebizonyosodott, hogy garanciális igény alig van, áttértek a minden második, majd minden ötödik "bejáratására". 1940 közepén már csak minden tizedikkel motoroztak Fótig és vissza. Az összeszerelők szombatonként egy-egy teletankolt Mátrát vihettek haza amelyeket hétfőig szabadon használhattak. A kölcsönzés során egyszer sem fordult elő, hogy a jármüvek megsérültek volna. Urbach-ék a Mátrák értékesítését is megszervezték. A kereskedők 500 pengőért kapták a hivatalosan segédmotoros kerékpárnak minősített elől teleszkópos, teleszkópnyergü, egyláncos, hajtópedállal is felszerelt kis jármüveket. A kiskereskedelmi ár 650 pengő volt. Az elkészült és a hatóság által megvizsgált Mátrákat a vevők elkapkodták. Amikor a tulajdonos átvette gépét, kapott hozzá kezelési utasítást, és használatát a gyakorlatban is megmutatták a Hunyadi téren. Az üzemanyagkorlátozó intézkedések előtt Urbach-ék tele tankkal adták a Mátrákat a vevőknek, később csak egy litert töltöttek a tartályba. 1939. szeptember 1-én több újságban is megjelent egy motorkerékpár fotó, a következő képaláírással: „Itt a Mátra 200. Ugye tetszik!" (5. ábra) 5. ábra A Mátra 200-as külsőleg is eltért nagysikerű „testvéreitől" Az Autó Motor is foglalkozott a Mátrával és bemutatta a gyártó üzemet. A cikk dicsérte Urbach rátermettségét, szervezőképességét, elismeréssel írt az 545 km-es kőrösmezői útról, illetve a Millenárison produkáltakról. Majd így folytatja:... „ Ma már több külföldi gyárral tárgyal a (konstrukció) megvásárlásáról; az exportigények kielégítése csak úgy történhet meg, ha a gyár kapacitását százszorosára emelnék fel" (A szerző megjegyzése: a tárgyalásokon a Mátra motorkerékpár konstrukciójának eladásáról volt szó.) A cikk végén a szakmabelieket is meglepő újdonságokról olvashattak az érdeklődők. „A Mátra 100 kismotorok sorozatos sikereinek árnyékában, csendben, észrevétlenül készült el a 200 cm -es Mátra "200" és a "250" cm' es Mátra is. Amíg a Mátra "100" kismotor teljesen egyéni magyar konstrukció, addig a nagyobb testvérei -a 200-as és a 250-es típusok-a legjobban bevált német konstrukciós rendszer vezérfonalán született modellek voltak, amelyek erőforrásul német gyártmányú kétütemű, laposdugattyús, ellenöblítéses, két kipuffogőcsöves motorok szolgálnak..Az erős acélcsövekből készült, könnyű oldalkocsi használatra is megfelelő vázat, sajtolt acél elsővilla egészíti ki. A motorral egybeépített a 250 cm'-nél 4-fokoz.atú sebességváltó, elől-hátul nagyméretű fékek olajban futó duplex-lánc, 50 W-os Norris világítás jellemzik e nagy teljesítményű, jelentős erőtartalékkal rendelkező, kitűnően gyorsuló, gazdaságos üzemű, robosztusán megépített mokány masinákat, melyek kétségtelenül sok megelégedett motorost fognak messzi országokba röpíteni". Enslén és Urbach valóban dolgozott a nagyobb Mátrák tervein, a prototípusai is elkészültek, ám ezeknek Sachs illetve TWN gyártmányú motorjaik voltak. A 125-ösök nyúzópróbái is folytak, ezekben szintén akadtak Sachs motorok. Enslén ugyan megtervezte a 125-ös jármú motorját, amelynek azonban sorozatgyártása nem indulhatott meg, mert a MÁVAG túl hosszú időre vállalta ezek öntvényeinek leszállítását, illetve a kész motorok gyártását. Időközben ugyanis kitört a II. világháború, és a vállalat kapacitását teljesen lekötötte a Honvédelmi Minisztérium. 1940 közepétől már a 100-asok öntvényeit motorjait sem tudták ütemesen szállítani. A német Fritz Roth cég ujabb megrendeléseket nem fogadott el, ezért Urbach a tankot, a sárvédőket, a láncburkolatokat a füleki Lemezárugyártól vette meg a következő hónapokban. A sokasodó gondok ellenére Urbach nem veszítette el optimizmusát bízott magában és üzemében. 1939 őszén már havi 100 db Mátra 100-as hagyta el üzemét. 1940 áprilisában Urbach bemutatta 125-ös típusát 323