A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Barkóczi Jolán: Vasúti lapok a 19. században 306

JMiílMlJ^L n

ap

t aiárdas Ift VASÚT. magyarországi vasúti személyzet érdekeit képviselő HETJLAP nST»n™ (nUknld) aegélyegyletének kiiiIBnye. Elöfizetésiaij: baljáén »gr uitat vidékre eoet»n : K(t*«i évr* . . . 4 frl NI ívr» . . . . I , *>Z>*a «vr» . . I fft ««!.. aaM . . :» >r. -A.x «J6«ÜK»t4» usio4«B itlíí'ru llfofwlUttJl, :)«!.» na. i : Mire t. ügyhzráteink e sorokat olvae*ák — szerény egyéniségünk már meg keidé •> utat. melyre ujlag egyedül a vasúti alkalmazottak érdeke késztetett bennünket Min8 érdekek ttok, a melyek eredményére jelen körutazásunk vezethet — t. egybarítaink a következekből könnyen bo fogják láthatni. Förnozzaiwtában e««n utatáa oélját mór érintettük volt egyik múlt számunk ben, tmazerint Ra személyes meggyőződés szerzés* végett történik, vagon a hazánk szerte közlekedő" vaautt vonalokon exép magyar nyelvűnk meg van e honoiitra, 3 mini! mértékben tartatott be a uiiniateri ; ::

;

u>•]*; alkalmazása. vekre, hol minden áldozat, munka, igyek vé* eredménytelen w-tradt! Mrg akarunk győződni arról, vájjon a vasúti alkalmazottak oly nemez lélekkel fogadták -a működésünk buzgalmát, mint a miníível e» őnnönjavukra oéloztatott ? Hegértették-e a hang, az érzet, a jog hívását? Nem magyarázták-e félre a jé szándékot, mely bennünk érettük buzogott ? Nem éltek-e a m. év alatt egyedül az anyagnak - izem el(!l tévesztvén a szellemi eríí hafáeát — vagy az annak megszerzésére szolgáló eezközt. Ezen pontok képetik Körutazásunk mellékes céijéit — hová éa merre, azt énen tudatni nem akarjuk, mert a hol szeretette! 'utálkozunk - bár mikor is Mívesen látnak ; liol pedig — vajha' ily Schüninger észezerütlen tOrekvéaében nem lelt köszönetet, hanem a megmáeithatlan tények természetes következményeként, ugy ia már kóteégesaé lett beoaolete, még nagyobb posványba bukott. F. hó 16-án tarUtott meg a buáa. peati kir. eajtóbiróság előtt a Bchoninger által, a „Vasút- m. é 36. szántában megjelent cikk ellen indított sajtóperének végtárgynláaa, A kérdéses cikkért, mely bar ÍVigán Teréz neve alatt jelent meg, Gyöngyözi Alajos vallatta magára a felelőséget a igy egyszersmind annak védelmét is. Schüninger (iyiilit Budapest egyik legkitűnőbb ügyvédje. Dr. Polónyi Géza képviselte vádiéként. A tárgyalás feltüntette Bchoningernek egész eljárását neje ellen, de süt oly 2. ábra A Vasút címfeje a Vasút c. lap. A Vasút-nak ez a szervező tevékenysége egyedi próbálkozás volt, nem is volt sikeres: 1878. szeptember l-jén a a lap kénytelen volt bejelenteni, hogy érdeklődés hiánya miatt az önsegélyző pénztárak beszüntetik működésüket. A Vasút c. lap megindulásakor alcíme szerint a vasutasok mintegy felét kitevő, véglegesített, de érettségivel nem rendelkező, a vasúti forgalmat ténylegesen lebonyolító ú.n. szolgáknak lapja kívánt lenni. Már a 3. számtól megkísérelte bővíteni a megcélzott olvasói kört azzal, hogy alcímét a magyarországi vasúti alkalmazottak közlönyére változtatta. A Vasút egy évtizeden át jelent meg, a legtöbb cikke „az alsóbbrendű vasúti alkalmazottakénak feletteseikkel szembeni panaszait tükrözte. A függetlenségi baloldal, az ellenzéki 48as párt befolyása alatt állt. A lap feladatának tekintette, hogy támogassa azt a törekvést, amely szorgalmazta, hogy a hazai vasutak korai korszakában Magyarországra telepedett német és cseh anyanyelvű vasutasok helyett a vasúttársaságok magyar szakembereket alkalmazzanak. „Itt az. ideje, hogy a magyar elemnek nyittassék tér a vaspályáknál. Követeli ezt a hazafiságon kívül, a közérdek. Naponta szaporodik azon ifjaink száma, kik a műegyetemből kikerülve, vagy a szolgálat alapos megtanulása végett nyitott vasúti tanfolyamokat elvégezvén, állás után néznek. Azon reménnyel végzik tanulmányaikat, hogy a hazai vasutaknál alkalmazást fognak nyerni, és mindenesetre előnyben részesülendnek a nem magyar ajkúak ellenében. Ha magyar ifjak alkalmaztatnak, két irányban van eleget téve. Először, az ügykezelés és vasúti szolgálat a magasabb és alsóbb rendű vasúti személyzet magyarsága folytán, mihamarabb magyar jelleget fog ölteni, másodszor a haza tehetséges fiairól kötelességszerűen gondoskodva van, és ezek nincsenek kénytelenítve, saját hazájukban idegen elemek által kiszorítva, külföldön menedéket keresni. " ' A Vasút az 1879 és 1884 közötti időszakban, amikor önsegélyzést szervező tevékenységre már nem nyílt alkalma, jellegtelen, általánosságokat feldolgozó cikkeket (pl.: Kollegialitás, Vasúti alkalmazottak hivatása, A vasúti alkalmazottak mint a magyarosodás apostolai) közölt. Utolsó száma 1884 januárjában jelent meg, a korszak lapjainak szokásos sorsa érte utol, elfogytak előfizetői. A Vasút az előfizetési díjak beszedésére szokatlan, de eredménytelen módszert alkalmazott, 1882 óta megkísérelte jogi úton behajtani az elmaradt előfizetési díjakat. Másfél évvel az első vasutas lap megszűnése után, 1885 június 1-től 1886 augusztus l-ig jelent 308