A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A közúti közlekedés az 1950-es években 257

pártközpont több mint 50 személynek a lófelvásárlások miatti panaszát azonban összességében indokolatlannak tartotta és lezárta az ügyet. Személyautók használata Az 1950-es években Magyarországon kivételes, egyedi esetekben használtak személyautókat magáncélokra, mindössze néhány száz ember birtokolt személyautót. Az MDP Titkársága

35 1950 őszén foglalkozott a magánkézben lévő gépkocsik felvásárlásával. Az előterjesztés szerint az ország személygépkocsi állománya kb. 13 ezer darab, ebből magánkézben 8483 db. Ebből kb. 700 db olyan személy birtokában van (pl. orvosok), kiknek hivatása indokolja az autó használatát. Vidéken működik 772 magántaxi, 392 magánbérautó. A javaslat szerint 1950. december 1-től benzint csak jegyre szolgálhatnak ki. Benzinjegyet csak 700 orvos, művész kaphat. A vidéki taxi és bérautó tulajdonosok sem kaptak benzinjegyet, őket is kötelezték az eladásra. A Titkárság határozata kiterjedt a magánkézben lévő (781 db) tehergépkocsikra is. Azokat a személyautó tulajdonosokat, akik nem kaphattak benzinjegyet, kötelezték, hogy autóikat az Autókereskedelmi Állami Vállalatnak eladják. A felvásárolt autók átlagárát - természetesen látatlanban - az MDP Titkársága határozta meg. Az átlagár a 2500 Ft-ot nem haladhatta meg. Az ily módon felvásárolt autókból a közlekedési tárca kiválasztotta, hogy melyeket érdemes még használni. A többi járművet szétszedték és alkatrészeiket hasznosították. 1950 decemberében a KPM megállapította a személyautók felhasználható üzemanyagmennyiségét. Állami vezetők, Budapest területén kívül lakó orvosok és állatorvosok magántulajdonú autói 1000 köbcentiig 150 liter, mérnökök, sztahanovisták, művészek, írók magántulajdonú autói max. 125 liter benzint kaphattak. Az üzemanyaghiány miatt 1951. március 1-én a megvásárolható benzin mennyiségét havi 100 literre MDP Titkárság ülése, 1950. november 2. Előterjesztés a Titkárságnak a magánkézben lévő gépkocsik felvásárlásáról. 276. f. 54. cs. 116. ő.e. korlátozták. Gépjármű számára benzinkútból benzint csak üzemanyag-vásárlási könyv szelvénye ül. üzemanyag-utalvány

36 ellenében szolgáltak ki. A személyautó közlekedésben nem sikerült maradéktalanul érvényesíteni az 1950-5 l-es szigorításokat. Ennek okát a KPM az ellenőrzés hiányában, ±11. „az ezen a téren mutatkozó megengedhetetlen liberalizmus "-ban látta.

37 A személyautókat üzemeltető állami szervek, vállalatok ugyanis csakhamar megtalálták a kiskapukat az előírásokban. így pl. az üzemen kívül tartott autók után is felvették a havi üzemanyag mennyiséget. Egy másik elterjedt módszer: a teherautókhoz kiszolgált benzint áttöltötték az autókba. A krónikus benzinhiány miatt 1954-re az elosztható üzemanyag mennyiségét 5000 tonnával csökkenteni kellett. Az üzemanyaghiány mellett hiány volt alkatrészekből és az autókból is. Mindezek miatt magánszemély nem vásárolhatott magának autót. Kisebb akadály volt a gépkocsivásárlási engedély megszerzése, nagyobb, az autóhiány. Hiába engedélyezte a párt pl. 1953-ban Fodor Dezső sztahanovista szerelőnek a gépkocsivásárlást, ténylegesen kocsit nem tudott vásárolni. Az előírások természetesen azt is tiltották, hogy külfölditől magánember belföldön gépkocsit, motorkerékpárt vásároljon. 1953-ban az Autókereskedelmi Vállalat hét magánszemélynek adott, felsőbb utasításra kedvezményes áron személyautót. Kazal László színművész, Gerevich Aladár olimpiai bajnok, Wohlmuth Emil az Országos Tervhivatal tisztviselője, Németh Imre olimpiai bajnok, Horváth Gyula az Országos Tervhivatal tisztviselője, Székely László a FIK igazgatója és Dorogi Andor élsportoló voltak a kedvezményezettek. A kedvezmény mértéke azt jelentette, hogy a használt gépkocsikat a felvásárlási áron adták el, és az állam lemondott a 418 százalékos felárról. Az alapáron értékesített Az üzemanyag utalványok színét a visszaélések nehezítése érdekében havonta változtatták. 37 Előterjesztés a minisztertanácshoz a benzin megtakarítással kapcsolatban soron kívül megteendő intézkedések tárgyában, 1954. február 23. XIX-H-l.c. 08/53-1/1954. 272