A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A közúti közlekedés az 1950-es években 257

1960-ra Magyarország tehergépkocsi állománya 3,6-szeresére, az autóbusz állomány 4-szeresére növekedett. A szállítási teljesítmények növekedése ennél is nagyobb ütemű volt. A tehergépkocsi állomány döntő többségét, mintegy 55 %-át a 4 tonna teherbírású járművek alkották. Az autóbusz állomány műszaki színvonalát azonban lerontotta a mintegy 1200 db, közel tíz éves, munkásszállításra használt, tehergépkocsi alvázú személyszállító gépkocsi. A korban a szállítási szükségletek és a rendelkezésre álló szállítási kapacitás nem volt összhangban. Az államosítások A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága (PB) 1949. október 20-i ülésén döntött a magántulajdonban lévő ipari és közlekedési vállalatok államosításáról. Az államosítás minden olyan vállalatra kiterjedt, amelyekre a hatóságok szemet vetettek. A törvényi előírásokban szerepelt ugyan, hogy a tíz alkalmazottnál többel működő vállalkozásokat kell államosítani, de a PB megengedte, hogy az alkalmazotti létszámtól függetlenül is államosíthassanak. A kisiparosok és kiskereskedők nyugtalanságát azzal kell leszerelni - határozott a PB - hogy a volt tulajdonosokat kérelmükre, szaktudásuknak megfelelően foglalkoztatni lehet. Sőt, egy egyszeri 15 ezer forintos államosításért járó előleg kifizetését is engedélyezték. Ez utóbbi feltehetőleg csak elvétve fordult elő. Az átnézett levéltári dokumentumok folyóméterei között ilyen okiratra nem bukkantam. Az államosítási törvényt maga az állam nem vette komolyan. Az államosítás 220 közlekedési vállalatra terjed ki, ezek közül 120 autójavító és szerelő üzemre. 1949 decemberében összehívták a megbízható munkáskádereket és tájékoztatták a feladatukról: a vállalatok tényleges államosításának végrehajtásáról. A külföldi tulajdonú közlekedési vállalatok 1950-re a VI. Főosztály felügyelete alá kerültek. Az I. sz. Autójavító Nemzeti Vállalatnál önálló részlegeként működött a Ford Motor Részvénytársaság, melynek részvényei 43 %-át a Szovjetunió birtokolta, 57 %-a pedig államosított amerikai tulajdon volt. A IV. sz. Autójavító Nemzeti Vállalat a volt Steyr Művekből alakult, amelyet 1949 végén a Szovjetunió Magyarország részére átengedett. A Magyar Autóforgalmi Rt. pedig belga érdekeltség volt, ennek átengedéséről a két állam között megegyezés jött létre. Az államosítások gyakorlatát a legszemléletesebben a szekérfuvarozók államosítása mutatja. A közlekedés egyetlen alágazatában sem érhető ennyire tetten az állami önkény. A kisemberekkel szemben a legkisebb kockázat nélkül a kor törvényeit is megsértő módszerekkel lehetett fellépni, hiszen érdekérvényesítő képességük gyakorlatilag nem volt. 1950 nyarán napirendre került az állami szekérfuvarozó vállalatok országos szervezetének létrehozása. Ezt a fuvarosok államosításával kívánták megoldani. A feladatot Vas Henrikné irányításával a KPM oldotta meg. Vasné bekérette a vidéki vállalatoktól, hogy az elmúlt években mely magán fuvarosokkal, mekkora fuvarösszeg mellett dolgoztattak. Az ily módon listára kerülő fuvarosokat automatikusan államosították. A közlekedési tárca a tíz munkavállalónál többet foglalkoztató szekérfuvarozók államosítását alaposan előkészítette. 1950. május 22-re berendelték a kirendelt vállalatvezetőket a minisztériumba, akik ott értesültek először arról, másnap hajnalban, milyen munkával bízza meg őket a kormányzat. Az értekezletet Vasné vezette le, aki tájékoztatta a meghívottakat, a múlt év őszén a fuvarosok és szállítmányozók nagy részét államosították, de voltak akik kimaradtak. Minden meghívott kapott egy borítékot, amelyben pontos tájékoztatást adtak a feladatról. 1950. május 23-án a KPM egyszerre elrendelte a kijelölt magán fuvarosok államosítását. Az államosítókat feladatukra politikai szempontból felkészítették, s gyakorlati instrukciókat is kaptak. A minisztérium azt hangsúlyozta, hogy az 1949/20. sz. tve. értelmében a fuvarozóknak jelenteniük kellett volna, hogy ők tíz főnél többet foglalkoztatnak, de ezt elmulasztották, a törvény pedig szigorú eljárást helyez kilátásba. Azonban a büntetéstől eltekintenek, ha a fuvarozó elősegíti az államosítást, kiadja a tárgyait, megmondja, kikkel áll szerződéses viszonyban, átadja a nála lévő készpénzt. A leltározást a legpontosabban kell elkészíteni, abból még egy szeg sem maradhat ki - szólt a direktíva. Ha a tulajdonos az ott lévő vagyontárgyakra vagy esetleg pénzre is úgy nyilatkozna, 267