A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A közúti közlekedés az 1950-es években 257

hogy az nem az ő tulajdonát képezi, ne vegyék tudomásul, hanem vegyék leltárba, a vitás ügyeket majd a minisztérium illetékesei eldöntik. A 65 behívott leendő vállalatvezetőnek szigorúan lelkére kötötték, a másnapi feladatukról a legkisebb megjegyzést se tegyenek, ne fecsegjenek, az egész akció konspiratív. Az államosítás irányítói jó emberismeretről tettek tanúbizonyságot, amikor előre figyelmeztették az államosítókat, ne tévessze meg őket a fuvarozók vagyoni állapota, mert ez nem számít. Az államosításnak egyetlen alapja van - állította Vasné - az, hogy az 1949 novemberétől akár egyetlen esetben is foglalkoztatott a fuvaros legalább 10 alkalmazottat. Kisebb-nagyobb mértékben mindenkit sikerült megtéveszteni. Természetesen a kirendelt államosítók sem voltak tisztában azzal, hogy az esetek jelentős részében eljárásuk nem felel meg a törvénynek. De az igazi szenvedőalanyok a szekérfuvarozók voltak. Az államosítást sikerült titokban tartani. A volt tulajdonosok íróasztaljaiban, páncélszekrényeiben különböző értékeket is találtak (arany, dollár, forint, értékpapírok, betétkönyvek). Az államosított készpénzvagyon közel 90 ezer forintot tett ki. Az arany és dollárrejtegetőket feljelentették a gazdasági rendőrségen, sőt a rendőrség őrizetbe is vette az illetőket. Összesen 66 fuvarozótól államosítottak 421 lovat és 364 kocsit, ezen kívül 6 teherautót, 7 személyautót, két motorkerékpárt. Ezen belül a budapesti fuvarosoktól 287 lovat, 32 stráfkocsit, 33 egylovas kocsit, 3 fiákért, 1 laposkocsit, 1 kazánkocsit, 6 görgőskocsit, 2 motorkerékpárt, 4 bútorkocsit, 3 nyújtott kocsit, 2 homokfutót, 1 geigliskocsit, 1 gumikerekű hajtókocsit, 6 teherautót, 118 kétlovas kocsit, 45 kordélyt, 4 oldaldeszkás kocsit, 5 parasztszekeret, 9 rönkszállítókocsit és 7 személyautót vettek el. Az államosított kocsik döntő részben használható állapotban voltak. Az államosítók általában kora reggel (5 órakor) csöngettek be a fuvaros lakására. Az államosításról írt beszámolók kis környezettanulmányok, leírják a fuvaros és családtagjai viselkedését, reagálását, mit akartak elleplezni stb. Az államosító komisszárok igyekeztek nyugodt ül. elfogadható légkört teremteni munkájuk megkönnyítésére. Azt mondták a fuvarozónak, hogy az államosítás során tanúsított magatartásuk, viselkedésük kihatással lesz a kártalanításukra és munkába állásukra - ami nem volt igaz. Azokat a fuvarosoknak, akik az államosítás elől lovaik eladásával igyekeztek kitérni, megnyugtatták. Elmagyarázták, hogy csak a nagyobb fuvarosokat államosítják, ill. a Lóértékesítö Nemzeti Vállalattal beszéltek, hogy a lovak eladását így is megakadályozzák. Az államosításokra nem azért került sor, mert a hajtók és rakodómunkások politikai nyomással kikövetelték volna fuvarosok államosítását. Sőt, az államosítóknak kisebb csalódást okozott hogy lelkesedésüknek és örömüknek nem adtak hangot. ,A dolgozókat egy röpgyűlés keretében felvilágosítottam a helyzetről. Megvilágosítottam előttük, hogy a mai naptól kezdve mint a BELSPED dolgozói állami alkalmazásba kerültek és így bekapcsolódtak a szocialista gazdálkodásba, az. ittlévő tárgyak a közösség tulajdonát képezik, tehát úgy gondozzák és vigyázzanak rájuk... Megállapítottam a beszéd alkalmával, hogy a dolgozókban nem nagy érdeklődés mutatkozott, közömbösek voltak inkább, meglepetés látszott rajtuk. ... A dolgozók úgy nyilatkoztak, hogy volt főnökükkel meg voltak elégedve a legjobb megértésben voltak vele."

22 - írta jelentésében egy államosító. A vállalatvezetők még az államosítás napján érintkezésbe léptek a BELSPED illetékes osztályával. A BELSPED pedig elkezdte a telepek átvételét, az ingóságok és a lovak központosítását. Vasné 1950 májusában három minisztériumi munkatársat három szegényparaszt fuvarozó államosítására Orosházára küldött. A kiküldöttek felkeresték a helyi MDP titkárát, nevezze meg, ki legyen az Orosházán a frissen államosított 8 lóval és a szekerekből felállított helyi BELSPED kirendeltség vezetője. Vági József párttitkár a hírre teljesen felháborodott és határozottan kijelentette, az egyik napról a másikra élő szegényparasztok fuvareszközeinek államosítása ellenkezik az MDP parasztpolitikájával. Vági József azonnal telefonált a minisztériumba a főosztályvezető Vas Henriknének, a Nagybudapesti Pártszervezetnek, valamint a megyei pártbizottságnak is, hogy itt nyilvánvaló Demeter Mihály jelentése Pálfí János fuvaros államosításáról, 1950. máj. 23. XIX-H-la. 121.d. 268