A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Merczi Miklós: Közlekedés a föld alatt Budapesten 155

9. ábra A szentendrei hév Battyhyány téri végállomása az 1970-es évek közepén sorába, ahol a városi tömegközlekedést növekvő mértékben a föld felszíne alatt létesített gyors, biztonságos és kényelmes vasúttal bonyolították le. A metró megnyitása, tekintettel a politikai körülményekre, sikersztori volt. A fővárosi lakosság napokon keresztül tömegesen szerette volna igénybe venni a legújabb közlekedési eszközt. A túlzsúfoltság a vasúton mindennapos jelenség volt. Egy-két hónap kellett ahhoz, hogy a metrót megszokja a lakosság amely terheket vett le a felszíni közlekedés „válláról". Irodalom: 1. Balázs Mór: Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya- (gőz-tramway-) hálózata, Budapest, 1886. 2. Budapest Székesfőváros közlekedésügyére vonatkozó okmányok gyűjteménye, Budapest, 1901. 3. Dr. Zielinski Szilárd: Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve. Budapest, 1902. 4. Kain Albert: Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút tervezete. Reflexiók dr. Zielinski Szilárd ily czímen megjelent tanulmányára, Budapest, 1902. 5. Zelovich Kornél: Nagyvárosok közlekedése. Franklin-társulat, Budapest, 1931 6. Budapest közúti vasúti közlekedésének fejlődése 1865-1922 és a BSzKRt tív évi működése 1923-1933, Budapest, 1934 7. Kelemen János: A budapesti metró története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970. 8. 75 éves a földalatti vasút. Budapest, 1971. 9. Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút. Budapest, 1975. 10. dr. Várszegi Gyula: A világ metrói. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. 11. A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada. Budapest, 1987. 170