A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Szabó Attila: A gázturbinás repülőgép-hajtóművek és repülőgépek műszaki fejlődése 199

de Havilland DH 121 Trident, 1962: az első három hajtóműves gázturbinás utasszállító repülőgép. Dassault Mirage III, 1956: az első nyugat­európai repülőgép, melynek repülési sebessége eléri a kétszeres hangsebességet. MiG-21, 1956: a legnagyobb számban rendsze­resített gázturbinás vadászrepülőgép a hetvenes évekig. McDonnell F-4B Phantom II, 1958: az első ha­ditengerészeti anyahajóról üzemelő gázturbinás vadászgép, mely kétszeres hangsebességgel repülhet. Boeing B-727, 1963: a legnagyobb számban al­kalmazott gázturbinás utasszállító repülőgép. Lockheed SR-71A, 1964: a világ leggyorsabb rendszerbe állított gázturbinás repülőgépe. Hawker Siddeley Harrier, 1966: az első rend­szerbe állított helyből fel-leszállásra képes merev­szárnyú gázturbinás vadászgép. Tupoljev Tu-144, 1968: az első szuperszonikus gázturbinás utasszállító repülőgép. Boeing B-747, 1969: az első szélestörzsű, nagy befogadóképességű gázturbinás utasszállító repü­lőgép. BAC/Aerospatiale Concorde, 1971: az első rendszeres légijáratokat teljesítő szuperszonikus gázturbinás utasszállító repülőgép. Airbus A300, 1972: az első európai gyártású szélestörzsű, nagy befogadóképességű gázturbinás csőlégcsavaros utasszállító repülőgép. A gázturbinás repülőgép­hajtóművek jellemzői A repülőgép gázturbina az egyéb járművekben alkalmazott gázturbinákkal párhuzamosan fejlő­dött ki. Fejlődésük üteme lényegesen gyorsabb volt, mint megjelenésük előtt a dugattyús hajtó­műveké. A légcsavar szerepét a fúvócső tölti be, ugyanis a tolóerő a fúvócsőben jön létre. Mivel a gázturbinás sugárhajtóművek a légcsavart nélkü­lözhetővé tették, olyan repülési sebességek eléré­sét biztosították, amelyek légcsavaros hajtómű­vekkel nem érhetők el. A gázturbinás sugárhajtó­művek a dugattyús motorokhoz viszonyítva lénye­gesen egyszerűbbek. Hideg időben is könnyen és gyorsan indíthatók. Kenőolaj fogyasztásuk gyakor­latilag nincs és a drága benzin helyett kerozinnal (petróleummal) üzemeltethetők. Rázásmentesen működnek, ami a repülőgép hajtóművekkel szem­ben az egyik legfontosabb követelmény. Napjainkban a gázturbinás sugárhajtóművek szerkezetileg már eléggé kiforrottak. A legelter­jedtebbek a centrifugál- és az axiál-sűrítős sugár­hajtóművek. A centrifugálsűrítős hajtóművek egyszerűbb fel­építésűek és kisebb súlyúak (8. ábra). Rövidek, de nagy átmérőjük sokszor hátrányt jelent. Az axiálsűrítős hajtóművek viszonylag bonyo­lultabbak és érzékenyebbek a fordulatszám- vagy a hajtóművön átáramló levegőmennyiség-változásra. A centrifugálsűrítős hajtóműveknél hosszabbak, de átmérőjük - így ellenállásuk is - kisebb, hatásfokuk jobb. Az axiálsűrítős hajtóművek üzemanyag­fogyasztása azonos feltételek mellett alatta marad a centrifugálsűrítős hajtóművekének. Mind a centrifugál, mind az axiálsűrítős gáztur­binás sugárhajtóművek szerkezetileg azonos alkat­részekből állnak és működésük is hasonló. Fő elemeik: a beömlőnyílás, a sűrítő, az égéstér, a turbina, a propulziós fúvócső. A hajtómű működésekor a levegő a beömlőnyí­láson keresztül jut a sürítőbe, amely a levegőt ösz­szesűríti. A sűrítőből kilépő sűrített levegő bekerül az égéstérbe, ahol a fúvókákon keresztül befecs­kendezett üzemanyag elég. A levegő, illetve a gá­zok hőmérséklete az elégetett üzemanyag ener­giatartalmától megnövekszik. Az égéstérben kelet­kező nagy nyomású és magas hőmérsékletű gáz belép a turbinába. Itt nyomásának és hőenergiájá­nak egy része mechanikai munkává alakul át és a működése fenntartása érdekében a sűrítőt, vala­mint a hajtómű egyéb segédberendezéseit működ­teti. A turbinából a fúvócsőbe átáramló gáznak még viszonylag kis mozgási és nagy hőenergiája van. A gáz nyomása és hőmérséklete a fúvócsőben fokozatosan csökken, sebessége, tehát mozgási energiája pedig ezzel arányosan - a gáztörvények értelmében - nő. A fúvócsőben a gáz felgyorsul és e megnövekedett sebességgel hagyja el a hajtómű­vet. Minél nagyobb a kilépő gázsebesség, annál nagyobb a reakcióereje, azaz a tolóerő. A repülőgépek üzemeltetésekor előforduló kriti­kus repülési helyzetekben időszakosan az elérhető maximális tolóerőnél is nagyobb tolóerő válik szükségessé. Ilyen helyzetek lehetnek harci repü­211

Next

/
Thumbnails
Contents