A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Szabó Attila: A gázturbinás repülőgép-hajtóművek és repülőgépek műszaki fejlődése 199

8. ábra Rolls Royce Derwent 5 hajtómű, 1,7 kN (1814 kp) tolóerővel lőgépeknél a légiharc egyes mozzanatai, a hangsebesség átlépése és általában a felszállás maga. A korszerű sugárhajtóművek fúvócsövéből kilépő gázsebesség további növelésének egyik legelterjedtebb módja az utánégetés. A pótlólagosan betáplált üzemanyag elégetését a hajtómű üzemekor tapasztalt jelentős légfelesleg-tényező teszi lehetővé. Ekkor a turbina után a fúvócsőben ismét üzemanyagot égetnek el. Mivel a fúvócsőben nincsenek forgó, illetve nagy mechanikai igénybevételnek kitett alkatrészek, nagyobb hőmérséklet engedhető meg, mint a turbinában. Az így elégetett üzemanyag miatt a fúvócsőben áramló gáz hőmérséklete, hőenergiája megnövekszik. Ez azt eredményezi, hogy a fúvócsőből kilépő gázsebesség, vagyis a tolóerő nagymértékben nő. Az utánégetés alkalmazása csak nagy repülési sebességnél kifizetődő. Kis sebességű repülés esetén (például felszálláskor) az utánégető bekapcsolásakor a tolóerő 40-50 százalékkal növekszik, a fajlagos üzemanyag-fogyasztás ((9,81 N, 1 kp) tolóerőre eső óránkénti üzemanyag-fogyasztás) 2-2,5-szeresére nő. Ezzel szemben nagy sebességű repüléskor 2-3szoros tolóerő növekedéssel a fajlagos üzemanyagfogyasztás csak 20-30 %-kal emelkedik. Az utánégetős, gázturbinás sugárhajtóművek leginkább harci repülőgépeken használatosak. A polgári repülőgépek közül napjainkban a kétszeres hangsebességgel repülő Concorde az egyedüli, amely utánégetést alkalmazhat. A nagy teljesítményű hajtóművek esetében időszakos tolóerőnövelést vízbefecskendezéssel is megvalósíthatnak. Az utánégetők üzemeltetési időtartama azonban korlátozott, az igen nagy üzemanyag-fogyasztás és a hajtómű fokozott igénybevétele miatt. Az utánégetőt néhány másodpercre szabad csak bekapcsolni és összműködési ideje a hajtómű összüzemidejének néhány százaléka lehet. Légcsavaros gázturbinák A gázturbinás sugárhajtóművek lehetővé tették a repülési sebesség növelését, de ezek a hajtóművek 500-900 km/h sebességek mellett nem gazdaságosak. Szükségessé vált olyan újfajta hajtómű kifejlesztése, amely kellően nagy teljesítmény mellett egy meghatározott sebességi tartományban gazdaságosabb a gázturbinás sugárhajtóműnél. A konstruktőrök a légcsavaros gázturbinával kívánták megoldani a problémát, amely 500 és 900 km/h sebességi határok közötti repülés során a leggazdaságosabb (9. ábra). A légcsavaros gázturbinás repülőgép-hajtóművek annyiban különböznek a gázturbinás hajtóművektől, 212