A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Mészáros Balázs: Hajózást érintő törvények a két világháború közötti Magyarországon 293

3. ábra Horthy Miklós kormányzó a hajó tervezőivel és építőivel beszélget a "Budapest" Duna-tengerjáró ünnepélyes vízrebocsátásakor HUNGEGYPT révén annyi megrendelést kapott, hogy azokat gyakran el kellett hárítani. Ilyen előzmények után került sor 1936. március 9-én a Magyar Királyi Duna Tengerhajózási Részvénytársaság (DETERT) alakuló ülésére 15

(3. ábra). A magyar Duna-tengerhajózás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, eredményesen szolgálta a létrehozásakor kitűzött gazdaság- és közlekedéspolitikai célkitűzést, nevezetesen azt, hogy Budapest és a közel-kelet kikötői közötti közvetlen, átrakás nélküli hajóforgalom révén bővítse a magyar külkereskedelem mozgásterét. A magyar gazdaság a két világháború közötti mérsékelt növekedési periódusában elért eredményekhez e társaság működése is hozzájárult.

16 Dr. Bíró József. A magyar Duna-tengerhajózás története a felszabadulásig. Közlekedési Múzeum Evkönyve VI. 1981-1982. (Szerk. Dr. Czére Béla) Bp., KÖZDOK, 1983. 209-254.p. 16 A forgalmi igények kielégítése megkívánta a DTRT hajóparkjának folyamatos fejlesztését. Az 1934. Augusztus 14-én vízrebocsátott „Budapestet" követte az Az előzőekből egyértelműen megállapítható, hogy az első világháború után reménytelen helyzetbe került magyar hajózást a közlekedéspolitika nem csupán a válságos évek átvészeléséhez segítette hozzá, hanem - az általánosan súlyos helyzet ellenére - az állami költségvetést jelentősen megterhelő mértékű támogatás biztosításával az általános gazdasági felemelkedés számottevő eszközévé fejlesztette azt. Figyelembe véve, hogy az utóbbi másfél évtizedben nemzeti hajózásunk sok tekintetben hasonlóan válságos helyzetbe került, a két világháború között a fentebb idézett törvényekben is testet öltő törekvések ismertetését azzal a reménnyel adjuk közre, hogy az a jelen számára is hasznosítható tanulságokkal szolgál. 1936-ban megépült „Szeged", 1937-ben a „Tisza", 1939ben a „Kassa", majd 1941-ben az „Ungvár" és a „Kolozsvár" Duna tengerjáró 302