A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Mészáros Balázs: Hajózást érintő törvények a két világháború közötti Magyarországon 293

kötelezhető lenne. Ily beruházások azonban hoszszabb időre el nem halaszthatók... érdekeink megkívánják, hogy szerződéses hajózási vállalatunk teljesítőképessége a szükséges beruházásoknak kellő időben való végrehajtásával megóvassék..." A MFTR maga is igyekezett alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. 1926-ban csatlakozott a dunai teherjáratok közös lebonyolítására, a parti berendezések közös használatára és az áruszerzési szolgálat közös ellátására a DDSG és a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság között létrejött együttműködési egyezményhez. Azonban sem az állam az itt idézett törvényekben is megnyilvánuló támogató szándéka, sem a MFTR a rentabilitás helyreállítására irányuló intézkedései nem ellensúlyozhatták az 1928-ban kezdődő gazdasági válság hatásait. A válság miatt egyre súlyosabb pénzügyi helyzetbe kerülő társaságot terhelő függőadósság 1929. októberében már 23,5 millió pengőre rúgott. A csőd szélére jutott vállalat megmentésére született az 1932: XVI. te. a m. kir. államkincstár és a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság között az 1926: XXIII. törvénycikkben kapott felhatalmazás alapján megkötött szerződés módosítása és kiegészítése tárgyában kötendő pótszerződés becikkelyezéséről, amely lehetővé tette, hogy az évi 1,5 millió pengő államsegélyen túlmenően a vállalat felhalmozott adósságának törlesztéséig további évi 2 millió pengő külön államsegélyben részesüljön. A társaságot a csődtől megmentő pótszerződés azonban nem csupán a többlet állami támogatás biztosításának teremtett jogi keretet. A törvényjavaslatot benyújtó kereskedelemügyi miniszter indoklásából világosan kirajzolódnak a gazdálkodás a korábbinál szigorúbb állami ellenőrzésére és további drasztikus takarékossági intézkedések megtételére irányuló kormányzati törekvések is: "...Azok a nehézségek, amelyek a dunai hajózást...sújtják, az 1928. év óta oly rendkívüli mértékben fokozódtak, hogy a... Részvénytársaság pénzügyi helyzetének az 1926: XXIII. törvénycikkbe iktatott... kedvezményekkel célbavett rendezése elérhető nem volt... A pénzpiac helyzete nem tette lehetővé, hogy a társaság az 5 Magyar Törvénytár, 1926. évi törvénycikkek, Bp., Franklin 1927. 267-269. p. elsőbbségi kölcsönt előnyös feltételek mellett felvehesse; a bankkamatlábnak... emelkedése magábanvéve is oly lényeges többterhet rótt a társaságra, amellyel az 1926. évi rendezés nem számolt... A társasági bevételek szempontjából legfontosabb tömegáruforgalom a hajózási viszonylatokban erősen megcsappant, és ha... egyes időközökben mutatkozott is némi emelkedés, ennek pénzügyi kihatása a... verseny következtében nem jutott kellőképpen érvényre... A... fokozódó terhek arra bírták a már a múltban is érdekkapcsolatban állott hajózási társaságokat... hogy a szolgálat egységes ellátásával... a felmerülő költségek apasztására törekedjenek. Intézkedés történt továbbá az üzem racionalizálása, a takarékosságnak minden téren a legmesszebbmenő következetességgel történt keresztülvitele... iránt is... Hazai folyamhajózási vállalatunk fennállásának biztosításához szükséges azonban, hogy a társaság más tekintetben is megerősíttessék. Nem hagyhatjuk... figyelmen kívül, hogy a... R.T. a... legszámottevőbb magyar hajózási vállalat a Dunán és érdekeink a jövő szempontjából kiszámíthatatlan károsodást szenvedhetnének, ha a vállalat fennmaradását nem biztosítanák. Az önálló magyar dunai hajózásra ugyanis hazánknak az agrártermékek értékesítésének előmozdítása érdekében mindenkor fokozottabb szüksége volna, mint a többi dunai államnak... a mezőgazdasági tömegcikkek exportjánál az olcsóbb vízi úton való szállítás még nagyobb jelentőséggel bír, mint a múltban... A társaság miniszteri biztosának... díjazását a jelen pótszerződés a viszonyok által indokolt mértékben leszállítja... Tekintve... az újabb jelentékeny támogatást... szükségesnek mutatkozik, hogy a rendes felügyeleten kívül a kormány részére a pénzügyi kezelés teljes felügyelete és annak lehetővé tétele is biztosíttassék, hogy a pénzügyi egyensúly megőrzése érdekében a társaság a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által szükségesnek tartott minden intézkedésre kötelezhető legyen... a személyzeti és nyugellátási járandóságok leszállítása tekintetében már többirányú intézkedés történt a tényleges szolgálatban álló magas-fizetésü főtisztviselők járandóságai legnagyobbrészt önkéntes lemondás alapján 1931. évi december hó 1-étől leszállíttattak a hasonló állásbeli államvasúti főtisztviselők járan296