A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

országnak a „párizsi egyezmény" technikai korlátozásaihoz fűződő elképzelései gyorsan meghiúsultak. Németország repülőgépgyártása a rákényszerített feltételek között szükségszerűen a technikai fejlődés új útjait kereste, melynek következtében a német repülőgéptervezés és gyártásban az antant által előre nem látott gyors és sikeres technikai fejlődés következett be, a gyakorlatban értelmetlenné téve az antant által előírt műszaki korlátokat. Az antant megtilthatta pl. az Amundsen sikeres északi-sarki expedíciója által is világhírűvé vált német Dornier-Wal vízi repülőgépek németországi gyártását, de nem akadályozhatta meg az angol repülőgépiparnak erős konkurenciát jelentő svédországi előállítását. A németsvéd légi forgalomban Németország Stockholm és Danzig között Dornier-Wal típusú repülőgépeket közlekedtetett, amely ellen az antant kifogást nem emelhetett, míg Danzigból Königsbergbe vagy Berlinbe az antant műszaki előírásainak megfelelő német repülőgépekkel lehetett tovább repülni. Hasonló módszert alkalmaztak a Junkers cég által alapított légitársaságok. Németország 1923. december 11-én, néhány hónappal azután, hogy területe felett megszűnt az antant hatalmak számára biztosított szabad be- és átrepülési jog, rendeletet bocsátott ki (Verordnung über Landungsaufforderung für Luftfahrzeuge), amely megtiltott minden, a párizsi egyezmény műszaki előírásaitól eltérő (ezeknél jobb) idegen repülőgép be- és átrepülését. Németország ezt éppen a „párizsi egyezmény" előírásaira hivatkozva tette, mondván, hogy az ilyen repülőgépek katonai gépeknek minősülnek, és a versaillesi békeszerződés 170. §-a tiltja hadianyag behozatalát Németországba. Németország kénytelen volt eltűrni, hogy a Francia-Román Légitársaság Párizs-PrágaVarsó légi járata Németország területe felett haladjon át leszállás nélkül. A társaság 1925. január 15-én mégis beszüntette varsói járatát, mivel az igen gyakran, összesen 14 alkalommal német területen kényszerleszállást végző repülőgépeit Németország mint tiltott hadianyagot elkobozta. A francia légitársaság Németország megkerülésével, Svájcon és Ausztrián keresztül próbálta Varsót elérni, de Svájc, a társaság gépeinek az Alpokban történt gyakori baleseteire hivatkozva, az átrepülés engedélyezését hamarosan megtagadta. Ezzel Lengyelország légi közlekedése 1925-ben átmenetileg elszigetelődött Nyugat-Európától Franciaország és Németország között sem volt közvetlen légi forgalom. A Berlin- Párizs vonal amszterdami átszállást jelentett az utasoknak. „...A német birodalom centrális fekvése folytán a németországi légi forgalomnak mesterséges elnyomása léptennyomon érezteti káros hatását, egy közép-európai légi forgalmat Németország kikapcsolásával lebonyolítani felette nehéz." - írja Kánya Kálmán berlini magyar követ 1925. november 2-án a Külügyminisztériumnak tett „...Németország szerepe az európai légi forgalomban; a légi járatok kiépítésének akadályai" címet viselő jelentésében. 26 A Nagykövetek Tanácsa 1925 nyarán ismét szabályozta a volt központi hatalmak polgári légi közlekedésére vonatkozó műszaki előírásokat és korlátozásokat. Jelentéktelen változtatásokra került sor, pl. a német repülőgépeknek 170 km/h helyett 180 km/h sebességet engedélyeztek, a gépek hasznos megterhelése 600 kg helyett 900 kg lehettet az új szabályok szerint.

27 A Magyarországnak átadott jegyzék szövege teljesen azonos volt a Németországnak 1925. június 30-án átadott jegyzék szövegével, a Nagykövetek Tanácsa azt a fáradtságot sem vette magának, hogy a jegyzék 8. és 9. pontjában az Allemagne szó helyett a Hongrie szót írja be, vagy ami valószínűbb, a tanács elnöke Briand, tévedésből a Németországnak szánt jegyzéket küldte el a magyar külügyminisztériumnak is.„ ...Ezért a magyar kormány 1925 október havában közölte a Nagykövetek Tanácsával, hogy ezen újabb korlátozásokat nem hajlandó elismerni, mert azok Németországra vonatkoznak s így Magyarországon az 1922. évben megszabott korlátozások vannak még mindig érvényben, 1925 december havában a Nagykövetek Tanácsa újabb jegyzékében most már a magyar, osztrák és bolgár kormányhoz intézett jegyzéket, mely szórólszóra egyezik az 1925 július havi jegyzékkel. "

2% A magyar kormánypolitika 1925 nyarán várakozó álláspontra helyezkedett, nem sürgeti tovább a Nagykövetek Tanácsánál a légügyi korlátozások megszüntetését, „...ezideig az entente velünk szemben is a Németországgal szemben követett rendszabályokat alkalmazta, nincs tehát kilátásunk hasonló kérelmünk esetén kedvezőbb válaszra. Kedvezőbb külpolitikai helyzet kialakulásáig az 269