A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

rendszerű légi közlekedés lebonyolítására. „...Ezidő óta a magyar kir. kormány - ámbár sem Franciaországgal, sem Jugoszláviával légügyi egyezményünk nincsen - belenyugodni volt kénytelen, hogy a S. H. S. államba (Szerb-HorvátSzlovén Királyság - E.L.) országunkon át a külföldi vállalat rendszeres légi közlekedést bonyolítson le, anélkül, hogy a két állam közt a viszonosság alapján a légi közlekedés egy magyar vállalattal kölcsönösen lett volna gyakorolható. A vállalatnak ezen első, reá nézve aránytalanul kedvező szerződése ellenében magyar államérdekek alig érvényesülhettek. "16 értékelt a kormány 1928-ban. 1921 januárjában a magyar kormány nemcsak a békeszerződés előírásai miatt volt kénytelen állami szerződést kötni a francia és román érdekeket képviselő légitársasággal. A magyar külpolitika azt remélte, hogy a szerződés megkötése javítja a Franciaországhoz fűződő politikai és pénzügyi kapcsolatainkat, másrészt abban bízott, hogy a Francia- Román Légitársaság a békeszerződés aviatikai vonatkozású határozmányainak enyhe végrehajtását fogja szorgalmazni a francia kormánynál vagy a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságnál. Ezek a várakozások nem igazolódtak be. A békeszerződés légügyi előírásai miatt a magyar államnak köteleznie kellett magát, hogy a társaságnak a Bécs-Budapest-Belgrád viszonylatban kizárólagossági jogot biztosít, díjmentesen bocsát rendelkezésére hangárokat és ugyancsak díjmentesen engedélyezi a Budapest-Mátyásföld-i repülőtér használatát. A Kereskedelmi Minisztérium XI. a légügyekkel foglalkozó szakosztálya és a Hadügyminisztérium már a tárgyalások során ellenezte a Francia-Román Légitársasággal megkötött szerződést „...A szerződéssel a magyar állam igen súlyos áldozatokra kötelezi magát, anélkül, hogy a nevezett társaság bármiféle ellenszolgáltatást nyújtana, vagy hazai iparunkat és légjárásunkat jelentősebb támogatásban részesítené .... A Franco-Román Légiforgalmi Társasággal kötött szerződés megfelelő ürügy alatt felbontandó. Ez a szerződés a magyar államra nemcsak hátrányos, hanem román katonai célokat szolgálva direkt veszélyes. "

17 A légügyi szakosztály 1924-ben is ellenezte nemzetbiztonsági okokból a légitársaság működését és a magyar érdekek szempontjából „károsnak és veszélyesnek" tartotta.

18 1923. január 1-én a trianoni békeszereződés aviatikai határozmányai, amelyeket a társasággal kötött szerződésében a magyar államnak figyelembe kellett vennie, hatályukat vesztették. „...Kerestük a módját annak, hogy valamiképpen szabaduljunk a kényszerhatás alatt magunkra vállalt kötelezettségek alól s ezt abban találtuk meg, hogy a társaság maga nem tett eleget ... a szerződésben magára vállalt kötelezettségeknek. Nevezetesen a belgrádi járatott nem indította meg a szerződésben megállapított határidőn belül, nem alkalmazott magyar pilótákat s nem szerezte be Magyarországon a szerződésben megállapított üzemi anyagot. Erre való tekintettel a kereskedelmi kormány a ... szerződést magára nézve hatálytalannak jelentette ki, mi mellett azonban hallgatólag hozzájárult ahhoz, hogy a FrancoRoumain a forgalmat Magyarországon át - szerződés nélkül - továbbra is lebonyolítsa." - írja a Külügyminisztérium egyik emlékeztetője.

19 A magyar kormány a társasággal nem kötött újabb szerződést, hanem 1923. augusztus 24-én öt évre szóló koncessziót adott. A koncesszióban megszűnt a társaság kizárólagos joga a BécsBudapest-Belgrád légvonalra, megszűnt a hangárok és a mátyásföldi repülőtér díjmentes használata. A társaság kötelezettséget vállalt arra, hogy a pilóták 66%-a magyar állampolgár lesz. „...Nehézségek merülnek azonban fel a reciprocitás szempontjából, mert a légi forgalomra vonatkozó kormányrendelet ily koncessziók megadásához azt a feltételt fűzi, hogy a két érdekelt állam között, ebben az. esetben tehát Franciaország és Magyarország között a légi forgalom tekintetében teljes reciprocitás álljon fenn. Igen nehéz ez a kérdés éppen azért, mert műszaki tekintetben a magyar repülést korlátok közé szorították és így, éppúgy mint a németek, arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy csak oly teljesítőképes gépet engedünk be- és átrepülni, mint amilyeneket mi használhatunk... jogosultak lennénk bármikor eltiltani a Francia-Román Légiforgalmi Társaságot attól, hogy Magyarország területén légiforgalmat a jelenleg használatban levő repülőgépeivel bonyolítsa le, mert ezek a gépek az antant részéről felállított technikai korlátozásoknak 267