A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

nem felelnek meg. Ezzel á jogunkkal ez idő szerint csak azért nem élünk, mert a fennálló külpolitikai helyzet ennek a jogunknak érvényesítésére nem látszik alkalmasnak ... gyakorlatilag úgy áll a helyzet, hogy mi ma sem a Franco-Roumain-nek nem csinálunk nehézséget, sem pedig más ententebeli repülőnek leszállását és Magyarországon való átrepülését nem akadályozzuk. Viszont meg kell állapítanunk, hogy a közelmúltban Franciaország, Olaszország és Románia is adtak esetrőlesetre, kifejezett kívánságra, magyar repülőnek leszállási és átrepülési engedélyt. " A Bethlen kormánynak polgári légi közlekedés fejlesztésére tett kísérletei 1922-ben katonai célokat szolgáltak. A Hadügyminisztériumban az aviatika fejlesztéséről készült és 1922. március 22-én kelt minisztertanácsi előterjesztés a polgári légi forgalom vonatkozásában megállapítja: „...A békeszerződés a katonai repülést tiltja, viszont a hadvezetőség a legfontosabb fegyvernemet nem nélkülözheti. - a repülő csapatnak háború esetén való felállítása csak akkor lesz lehetséges, ha a polgári repülés fejlesztésére megfelelő előgondoskodás történt és ha megfelelő hadianyaggal rendelkezünk. "

21 A hadvezetés a katonai repülés céljait az államilag szubvencionált légitársaságok megalakításával kívánta megvalósítani. „...Mivel fontos nemzetvédelmi tényező az, hogy ezen vállalatok fennállása biztosítassék (mert ezen vállalatok leple alatt fog a katonai repülő kiképzés megtörténni és ezen vállalatok forgalmi repülőgépjei háború esetén a hadvezetőség által felhasználhatók) ez.en polgári légiforgalmi vállalatok a honv. tárca terhére a keresk. min. által repülőgépenként és kilométerenként subventióban (repülőgép és üzemanyag adása által) részesítendők. (a nyugati államok mintájára.) " A Minisztertanács 1922. március 31-én két államilag szubvencionált polgári légiforgalmi vállalat megalakítását hagyta jóvá. 1922 novemberében, a repülési tilalom megszűnése után a két magyar vállalat azonnal megalakult. A november 19-én létrejött Magyar Légiforgalmi Rt. (MALÉRT) a Bécs-Budapest-Belgrád közötti légi forgalom lebonyolítására kapott a magyar kormánytól engedélyt, míg a november 20-án megalakult Magyar Aeroexpress Rt. engedélye több vonalra is szólt; köztük szerepelt a BudapestPrága-Zágráb és Bukarest irány. Az Aeroexpress jogosult volt hidroplán forgalom lebonyolítására a Duna magyar szakaszán és a Balatonon. Csak külpolitikai jelzés értéke volt annak, hogy az angol Fred Chamier dr. a Budapest-Miskolc-Varsó légi útvonalra kapott engedélyt a Bethlen kormánytól. Az engedélyokiratok kiadása illetve a vállalatok megalakítása nem jelentette a tényleges légi forgalom megindítását. Valamennyi engedélyokiratban a külföldi légi járatok megindításának feltételeként szerepelt, hogy Magyarország légügyi egyezményeket kössön a környező országokkal. A magyar kormány a nemzetközi és hazai légi forgalom megindulása feltételeként hallgatólagosan és tudatosan a CINA egyezmény figyelembevételével, az Európában kialakult normáknak megfelelően szabályozta a légi közlekedéssel kapcsolatos jogi, közlekedési és rendészeti kérdéseket. A magyar országgyűlés a trianoni békeszerződés légi közlekedést korlátozó rendelkezései következtében nem tartotta célszerűnek légügyi törvény alkotását. A parlament azért 1922 júniusában az 1922/23. évi költségvetési törvényben felhatalmazta a kormányt, „...hogy a légiközlekedésre vonatkozó s ezzel kapcsolatos jogszabályokat a törvényhozás rendelkezéséig ideiglenesen rendeleti úton megalkothassa." (1922. XVII. te. 30. §) Ennek alapján jelent meg a 10.270/1922 számú miniszterelnöki rendelet, amely légi közlekedési alaprendeletet a későbbi rendeletek sora részben módosított és kiegészített. A légi közlekedésről szóló alaprendelet tartalmazta az általános szabályokat a légi járművekre, azok személyzetére, a kísérő iratokra, a felszerelésre, a légiforgalmi vállalatokra, a közlekedés módjára, a közbiztonságra, a baleseti kérdésekre, valamint a légi forgalomnak a vámmal, a postával és rádióval kapcsolatos vonatkozásait.

24 A légi közlekedés jogi szabályozása mellett a magyar kormány létrehozta a légi közlekedés szervezésére, irányítására és fejlesztésére szolgáló intézményeket. „Az ország légügyeinek intézésére hivatott központi légügyi hatóság", a Légügyi Hivatal 1924. április 10-én kezdte meg működését, formálisan a Kereskedelemügyi Minisztériumnak alárendelve, de a gyakorlatban teljesen önálló intézményként.

25 Az antant hatalmak és köztük elsősorban Francia268