A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

A megbízottak tanácsa idezártan tisztelettel megküldi Önnek a rendelkezések összefoglalását, amelyeket a magyar kormánynak a határozat végrehajtásaképen foganatosítania kell. E rendelkezések pontosan ugyanazok, mint a Németországra nézve elfogadottak, amelyekhez a német kormány is hozzájárult. "

x Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter minisztertanácsi előterjesztésében elutasító válasz adását javasolta a kormánynak az antant jegyzékére. A nemzetgazdaság szanálását 1924 közepére sikeresen megvalósító Bethlen-kormány elérkezettnek látta az időt az antant ellenőrzés visszautasítására: „ ...Magyarországra nézve az egész ellenőrzés kérdését már idejét múltnak kell tekinteni, amely amellett, hogy külpolitikai vonatkozásában nem szolgálja a kiengesztelődés szellemét, belpolitikai szempontból az ország súlyos gazdasági helyzetében csak fölösleges terheket jelent és szükségtelenül irritálja a nemzet közvéleményét. Ez okból véleményem szerint, minden alkalmat meg kell ragadnunk, amely alkalmasnak mutatkozik az ellenőrzés fokozatos visszafejlesztésére. E tekintetben a kezdeményezésre a most felvetődött kérdés kiválóan alkalmas. A repülés terén ugyanis az ellenőrzés eddigi eredménye az antant részére teljesen meggyőző adatokat szolgáltathatott a mellett, hogy a repülés kérdése Magyarországon, részben a szomorú gazdasági viszonyok és az. állam pénzügyi helyz.ete, de különösen a polgári légi járómüvekre megszabott nyomasztó korlátozások következtében, amelyek a magyar repülőket védtelenül teljesen kiszolgáltatták a külföldi verseny prédájául és lehetetlenné tették bármiféle fellendülését, az ország és az államérdekek végtelen kárára - sajnos - szinte jelentéktelenné zsugorodott össze. Ennek folytán erélyesebb ellentállásunk esetében sem valószínű, hogy a Szövetségesek érdemesnek tartanák komolyabb represszáliákhoz folyamodni. De amennyiben ez a nem várt eset mégis bekövetkeznék, az aviatika terén foganatosítandó represszáliák nagyobb bajokat semmi esetre sem okozhatnának, már csak abból az egyszerű okból sem, mert - sajnos nincs komolyabb aviatikai objektum vagy érdek, amelyet ezek a represszáliák veszélyeztethetnének. Más részről minden komolyabb fellépéssel szemben mintegy kezesként tartjuk kezünkben az eminenter antant katonai és politikai érdekeket szolgáló Francia- Román Légiforgalmi Társaságot, amely ellen a Társaság érvényben lévő és céltudatosan megszerkesztett engedélyokirata alapján bármikor érzékeny ellenrendszabályokat foganatosíthatunk. "

15 Nemcsak a komolyabb fellépés, de a válaszjegyzék is elmaradt az antant részéről 1926 végéig, ennek oka a francia-német légügyi kapcsolatok alakulásában rejlett. A magyar külpolitika csak a húszas évek végén tett komolyabb kísérletet a francia érdekeltségű légitársaság engedélyokirata által nyújtott lehetőségek felhasználására Magyarország légiforgalmi érdekeinek érvényesítésében. A Francia-Román Légiforgalmi Társaságot (Compagnie Franco-Roumaine de Navigation Aérienne) 1920-ban alapította a francia állam és a bukaresti „Marmarosch Blank et Cie. Paris" cég, de szubvencionálta a cseh, lengyel, jugoszláv és a román állam is. A társaság Európa egyik legelső kontinentális légvonalát, a 2500 km hosszú, a Párizs-Strassburg-Prága-Bécs-Budapest-BelgrádBukarest-Konstantinápoly légi járatot több év alatt építette ki. 1921-ben Stassburgon át Prágáig indított járatot, majd 1922. május 1-én Bécs közbeiktatásával a budapesti mátyásföldi repülőtéren is leszállt a társaság első repülőgépe. A FranciaRomán Légitársaság Prága és Varsó között is járatokat tartott fenn, 1922 végén pedig Arad érintésével (az eredetileg tervezett Belgrád helyett, amellyel csak 1923-ban létesült légi összeköttetés) megvalósult a társaság létrejöttének célja, a Párizs-Bukarest légi járat. 1922 októberében a Francia-Román Légitársaság első járata megérkezett Konstantinápolyba. A Párizsból Kelet-és Közép-Európa fővárosait és Isztanbult összekötő légi járat legfontosabb állomása Budapest lett, a mátyásföldi repülőtéren javítóműhely létesült. 1925. január 1-én a cég neve Nemzetközi Légiforgalmi Rt.-re (Compagnie Internationale de Navigation Aérienne - CIDNA) változott, a kisantant országok 3 millió francia frankkal szubvencionálták. 1933. szeptember 1-én a CIDNA és négy másik francia légitársaság összeolvadásával megalakult az Air Francé. A magyar kormány 1921. január 27-én adott először engedélyt a Francia-Román Légitársaságnak a Bécs-Budapest-Belgrád útvonalon menet266