A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

„...a m. kir. kormány, attól a szemponttól vezéreltetve, hogy az országnak amúgy is ezer sebből vérző közgazdaságát és kulturális életét további újabb megpróbáltatástól óvja, - fentebb hangoztatott elveinek és tiltakozásának fenntartásával, kényszerítve fogja látni magát, a jegyzék a./ pontjában felállított követelés tekintetében,- a körülmények ellenállhatatlan nyomása alatt, a légi járómüvek gyártásánál, behozatalánál és kivitelénél bizonyos korlátozásokat életbeléptetni. A jegyzék mellékletében felsorolt szabályok alkalmazása azonban Magyarországot egyrészt ipari és általában közgazdasági, másrészt általános emberi és kulturális szempontokból rendkívül hátrányos következményekkel sújtaná, leküzdhetetlen akadályokat gördítene polgári aviatikájának fejlődése elé,- amelynek pedig a békeszerződés semmi korlátokat nem kívánt felállítani- mert csírájában fojtana el minden, a légi járóművek fejlesztésére és tökéletesbítésére irányuló törekvést és kísérletet, megbénítaná szakemberei ambícióját és munkakedvét, ezenfelül élet- és versenyképtelenné tenné a legyőzött Magyarország repülőgép iparát és légiforgalmi vállalatait." A Nagykövetek Tanácsa a magyar kormány válaszjegyzékében foglalt ellenvetéseket és módosítási indítványokat nem fogadta el és az 1922. szeptember 14-én kelt újabb jegyzékében minden további indoklás nélkül felszólította a magyar kormányt, hogy a polgári repülés tilalmának feloldásához megszabott feltételeket fogadja el. A Bethlen kormány megvárta Magyarországnak a Népszövetségbe 1922. szeptember 17-én történt felvételét, majd 1922. október 9-én a párizsi magyar követ útján közölte a Nagykövetek Tanácsával, hogy elfogadja azokat a technikai feltételeket, amelyeket a Nagykövetek Tanácsa a magyar polgári repülőgépek vonatkozásában megszabott. Kijelentette azonban, hogy „...ezt csak kényszerhelyzetéből kifolyólag teszi, mert ezeket a feltételeket nem tartja sem igazságosnak, sem pedig a békeszerződés értelmében indokoltnak. " Egyben a magyar kormány közölte, hogy elfogadja „a repülés oly mérvű ellenőrzését, amely a békeszerződés határozmányainak megfelel. "

l A versaillesi Szövetségközi Katonai Bizottság a trianoni békeszerződés 131. cikkében foglalt repülési tilalmat 1922. november 17-én feloldotta, ezzel Magyarország a polgári repülés vonatkozásában ha korlátozottan is, de visszanyerte szuverenitását. A magyarországi Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság megbízotti tanácsa 1923. június 15-én a Kereskedelmi Minisztérium Légiforgalmi Ügyosztályával jegyzékben közölte „...azt az eljárási módot, amelynek elfogadását célszerűnek vélte a Magyarországon gyártott vagy külföldről behozott léghajózási anyag tekintetében, hogy ily módon biztosítható legyen a nagykövetek tanácsának 1922. május 24-én kelt 178/1. számú határozatának végrehajtása. Ezen eljárási mód értelmében a magyar kormánynak első sorban kötelessége, hogy előzetesen közölje az ell. bizottsággal a készülékek részletes jellemző adatait, azon új típusú légi járművekre nézve, amelyeknek gyártása Magyarországon tervbe vétetett, a gyártásra az ell. bizottság adta volna meg az engedélyt az így közölt technikailag jellemző adatok megvizsgálása után. "

n A Bethlen-kormány azonban nem tartotta be a Nagykövetek Tanácsával kötött megállapodást. A szövetségközi katonai ellenőrző bizottságnak a kereskedelemügyi miniszterhez 1924. június 13-án intézett jegyzéke arra utal, hogy az antant gyakorlatilag nem tudta megvalósítani a magyarországi polgári és egyben titkos katonai repülés ellenőrzését. „ 1923. október 2-án kelt 45.698/1923. számú válaszában a magyar kormány közölte a megbízottak tanácsával, „...hogy a tilalom lejárta óta a légi forgalom magánvállalatok kezében van" és „...hogy a légi járóműveknek Magyarország területén leendő nyilvántartása tekintetében a királyi kormány csakis a 10.270/1922. M.E. számú kormányrendeletből eredő jogai vannak. " Minthogy a válasz az ellenőrző bizottságot nem elégítette ki és a magy. kormány tényleg nem adott semmiféle előzetes felvilágosítást azon repülőgépekre vagy motorokra nézve, amelyeknek gyártását a szövk. kat. tanács elé terjesztette. 1924. május 7-én kelt 239/2. számú levelében Foch tábornagy, a vers.-i szövk. katonai tanács elnöke, közölte a megbízottak tanácsával azt a határozatot, hogy Magyarországra is kiterjeszti azon léghajózási szabályok alkalmazási módját, amelyeket Németországra nézve a Berlinben működő léghajózási garanciális bizottság elfogadott. 265