A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Szabó László: Fejezetek a magyarországi közúti hídépítés történetéből a Közlekedési Múzeumban őrzött dokumentumok tükrében 237

úton és a szabványos pályaszélességet csak új pályalemez rábetonozásával lehetett biztosítani. A vasbeton szerkezetek hőskorának egyik jelentős irányzata a merev betétes szerkezetek csoportja volt. Ennek fontos hazai képviselője Wünsch Róbert "cement-technikus". 1884-ben alapított budapesti cége csatornarendszerek, vasúti átereszek és csatornák, közúti hidak és átereszek, gépalapok, gátak, zsilipek, kutak, épületszerkezetek készítését vállalta (5. ábra). Ezek közül kiemelkedik a saját merev betétes rendszere szerint épült szerkezetek sora, így a budapesti Millenniumi földalatti vasút fölötti gyaloghíd. A budapesti földalatti vasút építése 1894 augusztus 13-án kezdődött. A kivitelezésre 12 hónap állt rendelkezésre. A kéreg alatti pályaalagút építésére a Wünsch-cég kapott megbízást. A gyaloghíd építésére az alagút állatkerti kijáratánál, a bevágás fölött volt szükség. A szerkezet merev vasbetétes, monolit vasbeton ívhíd. Homlokfalában még láthatók a felsővezetéket tartó sodronyok kampói. A híd állatkerti végén egykarú, tengelyirányú, a Liget felőli végén kétkarú, merőleges elrendezésű lépcső áll. A lépcsőkarokat is Wünsch rendszerű vasbeton ívek támasztják alá. A nyílás fölötti boltozat körszelet, a lépcsőkarok alattiak kosárgörbe alakúak. A híd 1973 után gyors romlásnak indult. A vandál rongálások után a felújítás - a Fővárosi Tanács, a Fővárosi Közterület-Fenntartó Vállalat és a BKV segítségével - 1981-ben történt meg. Ekkor a ledöntött elemek nagy része helyett újakat kellett gyártani. A ligeti oldalon, a hídfő fülkéjében kör alakú betontábla áll. Háttere mészkőadalékkal készült, világosszürke felületű. A betűk bazalt adalékot tartalmaznak, ezért sötétebb szürkék. A tábla emléket állít az építőnek. A századelő vasbeton-gerendahídjainak érdekes példája a herkulesfürdői Bella-Reka közúti híd. A három, egyenként 16,7 m szabad nyílású szerkezet vasalásában a nyírófeszültségek felvételére ferde kengyeleket alkalmaztak. Zielinski munkásságának dokumentumai A Múzeum Archívuma őrzi a "Dr. Zielinski Szilárd, műegyetemi tanár "Vasvázas Betonépítmények 'innli 5. ábra Az Érsekújváron épült Wünsch-féle merevbetétes vasbeton híd 255