A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Hídvégi János: 100 éves a magyar dízelmotor 175

ország és az Osztrák- Magyar Monarchia az euró­pai országok közül utolsóként kezdett tengera­lattjárók építésébe. A vasúti közlekedésben is hamar felismerték a dízelmotoros vontatás gazdaságossági előnyeit. A svéd dízel gyár mérnöke Hesselman már 1907-08­ban kisebb hajók hajtására és kisipari célokra is használható többhengeres motorokat épített, saját szerkesztésű adagolóval. Ezek a motorok már 500-750/min fordulatszám-tartományban működ­tek. A motorokat vasúti vontatásban is fel kíván­ták használni. A svéd vállalattal jó kapcsolatot épített ki Sármezey Endre az Arad Csanádi Egye­sült Vasutak (ACSEV) főmérnöke, aki nagy ér­deklődéssel figyelte a dízelmotoros kísérleteket és több alkalommal részt is vett ezeken. Az ACSEV vasúti személyforgalmát 1913-ban 41 db benzin­motorral hajtott, villamos erőátvitelű motorkocsi­val bonyolította le. Járműveikkel igen kedvező üzleteredményeket értek el, amelyek iránt kül­földről is többen érdeklődtek, pl.: Ausztráliából, Kelet Afrikából, Finnországból, Japánból és Jává­ról is. Sármezey az üzemköltségek további csök­kentésének reményében foglalkozott a dízelmotor alkalmazási lehetőségével. 1910-ben C. Wijkborn svéd mérnök egy hat­hengeres motor próbaterhelésére hívta meg Sármezeyt. A 2500 kg tömegű motor 550/perc fordulatszámnál már 55,1-58,8 kW (75-80 LE) teljesítményt fejtett ki, mindössze 210 g/LEó fo­gyasztás mellett. A jármű kipróbálása sem vára­tott sokáig magára. 1912 májusában a Svéd Ál­lamvasút két 26 tonna saját tömegű dízel-villamos kocsival próbamenetet tartott, amelyen Sármezey Endre is részt vett. A méréseket a svéd államvas­utak östersundi fűtőházának mérnöke Sven Klamming végezte. A próbamenetet az 517,5 km hosszú, Stockholm - Krylbó - Örebro - Halsberg fővonalon tartották meg, ahol, a legnagyobb emelkedés 20 %o volt. Az 54,8 tonna ossz. gör­dülő tömegű szerelvény tüzelőanyag-fogyasztása 170,6 kg nyersolaj volt, ami kb. 320 g/km fo­gyasztást jelentett. A kenőolaj-fogyasztás 4 kg volt. Az összes költség kb. 3,1 fillér/km-re adó­dott. Az ACSEV benzinmotoros szerelvényeinél ez kb. 16,55 fillér/km volt. A svéd dízel motorkocsi 1913 július 1-től 1914 október 20-ig egyfolytában üzemben volt és ezalatt 50 022 km-t futott átlago­san 331,2 g/km üzemanyag-fogyasztással, a teljes üzemköltség felszámolásával kb. 2,84 fillér/ km költséggel. 1913-ban Sármezey újabb próbaúton szerzett kedvező tapasztalatokat és 1914-es látogatására már úgy indult, hogy a korábbiakhoz hasonló eredmények esetén az ACSEV is áttér a dízel­motoros vontatásra. A tapasztalatok ekkor is ked­vezőek voltak, ám az első világháború kitörése és a trianoni békediktátum meghiúsította a tervek megvalósítását. Voltak Magyarországon is akik vállalkoztak az új motor gyártására. A Láng Gépgyár, amely 1874-től a gőzgépek és gőzturbinák egyik legna­gyobb hazai gyártója volt, megindította a dízel­motorok gyártását is. A motorok gyártási jogát a svájci Gebrüder Sulzer vállalattól vették át és 1911-től a dízelmotor gyártás fokozatosan háttérbe szorította a gőzgépek gyártását. A motorokat 24,3- 736,4 kW (33 - 1000 LE) teljesítménnyel készítették. 1920-tól a Sulzer szerződés lejárta után a gyár önállóan folytatta a motorok továbbfejlesztését. Az egyik leglényegesebb változás a tüzelőanyag­nak a sűrített levegővel együtt való befúvásáról a szivattyúval való közvetlen befecskendezésre való áttérés jelentette. A nagynyomású sűrítő elhagyá­sa a motor addigi legkényesebb pontjának meg­szüntetését, és hatásfokának növekedését jelen­tette. A Fővárosi Vízművek első világháború utáni rekonstrukciójához már 17 db ilyen motort készí­tettek. Ezek egyike az akkor még újdonságnak számító Bühli féle kipufogógázzal hajtott levegő­feltöltő berendezéssel (turbófeltöltő) volt ellátva. Számos motort vásárolt a MAHART vontató­hajóiba is. A hazai megrendelések mellett igen jelentős volt a gyár külföldi eladása is. Láng mo­torokat exportáltak Bulgáriába, Jugoszláviába, Romániába, Törökországba, és a második világ­háború előtt 10 db. 736 kW-os (1000 LE-s) mo­tort a volt Szovjetunióba is. A Láng Gépgyár az elsők között foglalkozott a dízelmotorok vasúti vontatásban való alkalmazá­sának lehetőségével. Egy dízel-mechanikus hajtá­sú vontatójuk az 1926-os Barcelonai nemzetközi kiállításon kitüntetésben részesült. Közúti járművekbe, autóbuszokba, teherautókba 180

Next

/
Thumbnails
Contents