A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Bálint Sándor. Győr és környékének autóbusz-közlekedése 1925-1950 között 151

A város azonban támogatta a kérelmet, fellebbeztek a kereskedelemügyi miniszternél Az ügy hosszan elhúzódott, míg végül kompromisszum született. Békejyék garázsából saját vonalat húztak a már működő két taxi állomásra. Az utas a garázst hívta fel, ahonnan azonnal kapcsolták a Baross híd mellett, vagy az Erzsébet téren lévő standot. A telefon 1929. június 16-án lépett működésbe, hívószáma 999 volt. Az autóbuszüzem újabb városi vonalakra kért engedélyt. Az egyik a GYSEV állomástól a Kálvária utcán végig, a vasúti átjárónál a Vasút sorra, onnan a Zrínyi utcán át, a régi bécsi vámig vezetett. A másik tervezett vonala az Izraelita temetőtől a rk. temető érintésével, Temető utcán, Akác téren, Lakatos utcán, Trefort utcán Híd utcán a konvent épület érintésével, a sétatéri hidakon át a karmelita templomig, onnan a Zechmeister Károly úton, a Munkácsy utcán át a leánylíceum érintésével, a Vilmos császár úton végig a fehérvári vámig, innen a Városnéző-szeren levő Katalin utcáig húzódott. A tanács e beadvány kapcsán megvizsgálta a város már működő autóbusz vonalait, korrekciókat javasolt. Az üzem igazgatósága ennek figyelembevételével módosította, átszervezte a városi közlekedést. Az új vonalak megindulásával négy viszonylatban jártak az autóbuszüzem kocsijai. Az utasok kérelmére az autóbu-szokat, a vonalaknak megfelelően A, B, C, D táblákkal látták el. Ugyancsak az utasok és a vonalon fekvő Bácsa község kérésére járataikat naponta többször is bevezették a település főterére. Az üzem merthogy a kocsik a város vámvonalán többször is áthaladtak és nekik is vámot kellett fizetni - mérsékelt vámátalány fizetésében egyezett meg a várossal. Ez kedvező volt mind Bácsának, mind az üzemnek, de a város sem károsult. 1928 végén már 15 Star autóbusz közlekedett a helyi és a helyközi vonalakon. Szűcs Imre, a Star garázsmesterére, műhelyfőnökére nagy munka hárult, hiszen a 15 autóbusz és a 6 taxi karbantartása, javítása, a műhely vezetése nem kis feladatnak bizonyult. 1928-ban Győr és a megye közúti közlekedése gyors iramban fejlődött, amelyből a posta is kivette részét. A megyében postaautókat állított szolgálatba, Győrben elektromobilokkal szállította a csomagokat. Csakhogy a megnövekedett gépjárműforgalom túlzottan is igénybe vette az utakat. Az alispáni hivatalban a kérelmek, a panaszok százait rendszerezték és válaszolták meg. Az összes járás sürgette úthálózatának korszerűsítését, új hidak építését, a meglévők gondosabb javítását, karbantartását. A megye nehéz helyzetben volt, kőbányái nem lévén, a földutakat folyami kaviccsal, esetleg bazaltzúzalékkal javítgatták, de nem sok eredménnyel, mert az utaknak nem volt alépítményük. A nagy terheket szállító, keskeny talpszélességű lovaskocsik, valamint a nagy autóbuszok, teherautók az ilyen utakat hamar tönkretették. Emiatt a győri helyközi autóbuszok olykor vonalaik megváltoztatására kényszerültek. Sem a gönyüi, sem a mórichidai, sem pedig a Star autóbuszok nem járhattak mindig a megszokott, illetve az előírás szerinti vonalaikon. Egy-egy nagyobb eső után olykor az utasok javasolta úton kerülték ki a felázott útszakaszokat. Némethy Ödön dr. alispán, figyelemmel a menetrend szerint közlekedő autóbuszok vonalaira a megye útépítési programját módosította. Reitter Alajos, aki bár korábban a közúti közlekedéssel szemben a MÁV érdekeit védte, de az 1927-ben meginduló MA VART Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalata Rt. nevében 1928-ban benyújtotta a MA VART igényeit a Győr-Gönyü, Győr-Hédervár, Győr-Hegyeshalom, Győr-Pápa, stb. vagyis valamennyi Győrből kivezető útvonalra, mert azokon rendszeres autóbusz, illetve teherjáratokat óhajtott indítani. A megye és a város vezetősége kérését megvitatta és elutasította, mert a felsoroltak többségén már közlekedtek autóbuszok, teherautó-fuvarozók is működtek. Továbbá tartottak az utak további romlásától. Elutasító véleményüket felküldtek a Kereskedelmi Minisztériumba. A minisztérium érveik többségét elfogadta, azonban a Győr-Hegyeshalom közötti szakaszra, mint állami útra, melyen nem járt menetrendszerint közlekedő autóbusz a tiltakozást elutasította, de a MAVART-nak nem adott koncessziót. A kormányzat ugyanis központi erőforrásból ezt az utat, tehát a Budapest-Dorog-GyőrHegyeshalom nemzetközi főközlekedési utat soron kívül tervezte átépíteni, kőburkolattal ellátni. Az építés megkezdése előtt az út hosszabb szakaszára nem adott ki autóbusz, vagy teherautó koncessziót. 158