A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Bálint Sándor. Győr és környékének autóbusz-közlekedése 1925-1950 között 151

elején még korszerű lett volna, de az 1920-as években már idejét múlta vállalkozásnak látszott. A Szigetközben az uradalmak saját ló vasutakat építettek terményeik szállítására. Vagy normálnyomtávolságú vasútra, vagy tisztességes teherautó - és autóbusz-közlekedésre volt szükség. Bíztak abban, hogy a vasút érdekeit képviselő részvénytársaság ezt megvalósítja. 1926. február 25-én a megye, a város és a vasút vezetői tanácskozást tartottak a polgármesternél. Farkas Mátyás polgármester elnöklésével vitatták meg a vasút ajánlatát és feltételeit. A tanácskozáson részt vett Erdélyi Ferenc műszaki főtanácsos, Erdélyi Iván tanácsos, Reitter Alajos állomásfőnök, a Kereskedelmi és Ipar Kamara részéről Szommer Ernő dr, a Gyáriparosok Országos Szövetsége részéről Barcza Arnold a győri fiók vezetője, gyárigazgató, a Lloyd testületet Adler Károly képviselte. A felszólalók valamennyien üdvözölték a MÁV tervét, azonban egyhangúlag tiltakoztak a leendő vállalat monopolisztikus elgondolása ellen. A szabad verseny elvét vallották. Barcza kérte, a részvénytársaságot, hogy a leendő járataihoz szükséges járműveket a győri Magyar Waggon- és Gépgyártól vásárolja meg. Reitter ezt megígérte, egyúttal bejelentette, hogy a részvénytársaságnak biztosíték kell a szabad verseny ellen. A megye és a város úgy döntött, csak akkor ad koncessziót a részvénytársaságnak, ha a járatok megindulása újabb terheket nem ró a költségvetésükre.

2 A tárgyalások megszakadtak. Miközben folytak a tárgyalások, a magánerő is mozgásba lendült. Csillag István autógarázs és benzinkút létesítésére kért engedélyt a várostól. Bár sokan tiltakoztak ellene, a közigazgatási bizottság 1925. december 14-én a fellebbezéseket elutasította, Csillag kérelmét teljesítette. Tulajdonképpen ezzel gyorsult fel Győr motorizációja. Az Árpád u. 50 sz. alatt felépült korszerű garázs, szervizállomás, és benzinkút április 1-én megnyílt, bemie azonnal sofőrtanfolyamot szerveztek. A 4-6 hetes tanfolyamért 1 600 000 koronát fizettek a hallgatók személyenként. Akkoriban egy férfi félcipő I. box bőrből 250 000 koronába 2 Összes érdekeltségek... Győri Hírlap. 1926. február 16. l.p. A város tanácsa és a MÁV autójáratok; Győri Hírlap. 1926. február 21. 2. p; Autójáratok a megyében. 4. p. 152 került. E műszaki bázisban, a Star Auto-Garageban szállást is kialakítottak a távolsági úton autózó sofőröknek. Csillag kérelmének benyújtásával csaknem egyidöben többen kértek koncessziót autóbuszok és teherautók járatására. A részvénytársaság alighanem tőlük tartott, amikor biztosítékot kért szolgáltatására, vonalai megindítására. A megye a várossal egyetértésben május első napjaiban teljesítette az egyik kérelmező, Biczó György kérését, aki géperejű személy- és árufuvarozásra kért engedélyt GyőrGönyü vonalra. Szabó Ferenc és Tsa.-cég teherautófuvarozó telepet létesített a győri teherpályaudvar mellett, 30 km sugarú körben járathatta autóit. Mások is kértek, illetve kaptak autófuvarozásra engedélyt. A város 1926. március 31-én engedélyezte Csillag Istvánnak és Békejy Elemér csipkegyári igazgatónak, hogy Győr területén megszabott menetrend szerint autóbuszokat járassanak a Kossuth utca végétől az ipartelepek főbejáratáig, és a gőzhajóállomástól a győrszabadhegyi tüzérlaktanyáig.

3 Az új céget; Star Autóbusz Üzem Csillag és Békejy néven jegyezték be. A 97/1926 sz. közgyűlési határozat az engedély kiadásakor, hivatkozással az 1907. évi ipartörvényre kimondta, hogy a cég kizárólag magyar gyártmányú járműveket köteles forgalomba állítani. A vállalkozók azonban arra kérték az elsőfokú iparhatóságot tekintsen el e kikötéstől, mert magyar gyártmányú autóbuszra hosszú ideig kellene várniok, továbbá drágábbak a külföldieknél. A városi tanácsban megvitatták a kérést és támogatólag felterjesztették a Belügyminisztériumba. A belügyminiszter leirata július 26-án érkezett Győrbe. Hozzájárult ahhoz, hogy az első három autóbuszra nézve a tanács a hazai beszerzés kötelezettsége alól felmentést adjon, ellenben kiköti azt, hogy a továbbiak során kizárólag hazai gyártmányú járművekkel bővítse autóbuszparkját. A tanács elbizonytalanodott, mert mint kiderült a kereskedelmi miniszter joga a felmentés megadása. A tanácsból néhányan Győrből Budapestre utaztak az engedélyért, mert nem akarták, hogy miattuk késve induljanak meg a városi autóbuszok. Sikerrel jártak. 3 Győr megyei Levéltár. Győr sz. kir. város közgyűlési jegyzőkönyve. 1926/97. 157.p.