A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

BEVEZETŐ 5 - Dr. Berta István – Dr. Katona András: Múzeumok a századfordulón 7

3. ábra Az Iparművészeti Múzeum az Üllői úton tágas épületet új, nagyobb gyűjteményegyüttesek elhelyezésére már nem volt mód. Ugyanakkor a nemzetközi muzeológiai tapasztalatok is azt tanúsították, hogy az egykor Miller Ferdinánd által felvázolt mindent gyűjtő múzeum elve korszerűtlenné vált. A muzeológia szakosodása, a szakmúzeumok megalakítása elkerülhetetlenné vált. Az új szemlélet jegyében a Nemzeti Múzeumból rövid időn belül három nagy szakmúzeum vált ki. Elsőnek 1872-ben az Iparművészeti Múzeum önállósult, azzal a céllal, hogy egybegyűjtse "...az iparművészet múltjának jellegzetes és kiválóbb emlékeit, ezek segélyével mint tanítóanyaggal, mely eszmei tartalmánál fogva alkalmas irányításra s rég elfeledett technikák felelevenítésére, fejleszteni korunk iparművészeiét., egyúttal pedig a közönség ízlését nemesíteni s benne művészi alkotások iránt való szeretetet nevelni, hogy vevője legyen a művészetre törekvő hazai termelésnek" írja Radisics Jenő, a múzeum egykori igazgatója, akinek gondolatai szinte teljesen megegyeznek Rómer Flóris érveivel, amelyekkel az Iparművészeti Múzeum önállósulását támogatta. A múzeum egyébként 1896-ig, új önálló palotájának elkészültéig a Nemzeti Múzeum épületében működött, kiállításait pedig 1897 novemberében nyitotta meg a közönség előtt (3. ábra). A Nemzeti Múzeum képzőművészeti anyaga önállósulásának nagy lendületet adott az Esterházy képtár 187l-es megvásárlása, amely 650 festményt - 3535 grafikát, 51.301 metszetet és 305 kötet könyvet tartalmazott. A gyűjteményt a Magyar Tudományos Akadémia épületében helyezték el és mutatták be Országos Képtár néven, megvetve ezzel a Szépművészeti Múzeum alapjait, amelyet az országgyűlés 1896-ban alapított meg, épülete pedig, 1906-ra készült el (4. ábra). A Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteménye szintén 1872-ben vált önálló osztállyá abból az alkalomból, hogy Xántus János 1871-ben hazatérve távol-keleti expedíciójáról 2533 darab tárggyal gyarapította a Nemzeti gyűjteményét. A néprajzi gyűjtemény a későbbi évtizedekben Xántus János újabb anyagával, Hermann Ottó halászati gyűjteményével, gr. Zichy Jenő és Bíró Lajos által gyűjtött tárgyakkal gyarapodott. Ide került az 1896-os ezredéves kiállítás néprajzi anyaga is. A páratlan gazdagságú anyag kiállítására 11