A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története 1945-ig 35

tésre, és a statisztikai lapokat havonta megküldték a Fővárosi Statisztikai Hivatalnak. Napi kimutatások is készültek, és az évi jelentésekben is feltüntették. 1915-ben és 1945-ben egész évben zárva volt a múzeum a háborús helyzet miatt, a többi háborús évben korlátozottan tartott nyitva. Egészében növekvő látogatói létszám figyelhető meg a számadatokból, figyelembe véve természetesen a rendkívüli események miatti zárva tartást. Az 1899-es nyitást követő nagy érdeklődés a következő évben egy kissé megcsappant, ami természetes, hiszen az újdonság mindig nagyobb tömegeket vonz. 1905-ig megint növekedés volt tapasztalható. Az első világháború alatt a látogatottság érthető okokból ismét csökkent, bár 1917-ben főként a Hadirepülőgép-kiállítás miatt nagyon sokan, 59 060-an látogatták meg. 1919-ben csak három hónapot volt nyitva, így kevesebb érdeklődő kereshette fel. 1920-ban csak fél napokat tartottak nyitva. A látogatottság mindig az augusztusi hónapban volt a legmagasabb, a már említett Szent István-hét miatt, de nagyobb számot mutat a nyitó hónap statisztikája is. Napi csúcsot két esetben jegyeztek fel, 1921-ben egyetlen napon 2887, 1924-ben pedig 2627 látogatója volt a múzeumnak. 1. táblázat A Közlekedési Múzeum látogatottsági statisztikája Év A látogatók Év A látogatók Év szama Év szama 1899 21211 1925 88 515 1901 31799 1930 59 673 1905 43 490 1935 97 212 1910 61707 1938 108 363 1915 zárva 1940 65 501 1918 41 193 1942 74 847 1920 17 668 1943* 1788 *Ebben az évben csak két hónapot volt nyitva a múzeum. összességében elmondhatjuk, hogy 1945 előtt is nagyon sokan érdeklődtek a magyar közlekedés múltja és jelene iránt (1. táblázat). A múzeum vezetői számára is az egyik fő érv volt a nagy látottság, amikor szóba került a múzeum áttelepítése vagy esetleges felszámolása. A gyűjtemény, közte számos egyedi darab, a külföldi látogatókat is vonzotta. Az M=l:5 léptékű mozdonymodellek a mai napig különlegességnek számítanak. Még egy nagyon fontos dolgot kell megemlíteni: a múzeum látogatása ingyenes volt. MÚZEUMI TÁRGYAK KÖLCSÖNZÉSE A múzeum gyűjteményi anyaga a pénzügyi nehézségek ellenére is gyorsan növekedett. A tárgyak nagy hímévre tettek szert. Hazai üzemek és intézmények konkrétan is ismerték a tárgyakat, ennek eredménye volt a kölcsönzési kérések jelentős száma. Az ügyiratok tanúsága szerint nemzetközi és hazai kiállításokra egyaránt kértek kiállítási tárgyakat. A század elején már megszaporodtak a különböző iparágak termékeit bemutató kiállítások, és az üzleti célú bemutatókat szinte minden évben megrendezték. Nemcsak a jelen termékeit, hanem azok előzményeit is feltárták. A muzeális tárgyak szerepeltetése egyfajta reklámfogás is volt. A kölcsönzések másik része a többi múzeum kiállításaihoz kapcsolódott, míg a kölcsönzés harmadik iránya oktatási, szemléltető célú volt. A Közlekedési Múzeum már alapítása óta azon az állásponton volt, hogy lehetőleg múzeumi tárgyat nem kölcsönöz, mert pótolhatatlan értékekről van szó, szállítási, őrzési, csomagolási problémák adódhatnak. Ez különösen igaz a mi múzeumunk esetében, hiszen a sokszor súlyos, nehezen szállítható, érzékeny tárgyak szállítás közbeni sérülésére a korabeli szállítóeszközök hiányosságai miatt számítani lehetett. A kereskedelmi miniszter engedélyezte a kölcsönzéseket, mérlegelve a múzeum szakmai megfontolásait, esetleges ellenvetéseit. Geduly Gyula a következőkkel indokolta álláspontját: "a múzeumoknak az a főhivatásúk, hogy az érdeklődők részére, különösen az ifjúság »továbbképződésére« alkalmas oktatási anyagot nyújtsanak, vagyis hogy művelődési, nevelési célokat szolgáljanak. Ha elviszik a tárgyakat, főként a látogatási időszakban, nem tud céljá47