A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 33 - Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története 1945-ig 35

nak megfelelni. A csomagolás és a szállítás veszélye kiszámíthatatlan. Nem a múzeumoktól kellene anyagot kérni, hanem éppen ellenkezőleg; az ilyen kiállítások - az ipari kiállításokra céloz - anyagát kellene zárás után a múzeumoknak átadni vagy letétbe helyezni."

53 A nemzetközi kiállítások közül elsőként az 1906. évi milánói bemutatóról van feljegyzésünk. Többszörös levélváltás után jött létre a kölcsönzés, és a szervezők cserébe 40-60%-os utazási kedvezményt és ingyenes belépőt biztosítottak a múzeum dolgozóinak. A múzeum „A milánói nemzetközi kiállításon"

54 feliratú táblát helyezett el a hiányzó tárgyak helyén. Az 1908-as londoni kiállításra postatávirdai berendezéseket és vasúti anyagokat adtak kölcsön, továbbá a fiumei kikötő makettjét, amely mindig, mindenhol szenzációnak számított.

55 Az építményt a mérnöki és az építőmunka egyik legnagyszerűbb alkotásának tartották. A múzeum ellenvetései miatt nem került ki műtárgy a Buenos Aires-i és St. Luis-i kiállításokra. 1912-ben a torinói kiállításból két kép üvege törötten érkezett vissza, de sajnos kártérítést nem kapott a múzeum.

56 Az első világháború után a finom diplomáciai érzéket is érvényesíteni kellett, mert az elcsatolt területek közlekedését ábrázoló képeket, dokumentumokat stb. már nem lehetett elküldeni, például a milánói útügyi kiállításra.

57 1939-ben az amerikai világkiállításon a Külkereskedelmi Hivatal az Árpád sínautóbusz modelljét akarta szerepeltetni. Samarjay Lajos ezt szakmailag indokolatlannak tartotta, mivel az elmaradottságunkat mutatná meg, hiszen annál jóval korszerűbb típusok voltak forgalomban a világon.

58 Gondot okozott a tulajdonjog. Számos tárgyat a gyárak letétbe helyeztek el a múzeumban, és valószínű, hogy a tulajdonviszonyt az átadáskor nem mindig tisztázták pontosan. 1913-ban a Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Rt. a bécsi kiállításra kért tárgyakat, tulajdonjogára hivatkozva. A Közlekedési Múzeum azonban csak "KM A. 8/926 M

KM A. 27/906,49/906 55

KM A. 14/908 *KM A. 83/909,9/912, 12/919 57

KM A. 26/926 58

KM A. 9/939 azzal a feltétellel egyezett bele a kölcsönzésbe, ha ott a múzeum tulajdonát feltüntető felirattal látják el, mert azokat a magyar kormánytól kapta.

59 Kevésbé volt szigorú a vezetés más múzeumokkal szemben. így például a Nemzeti Múzeum sporttörténeti kiállítására 1926-ban minden különösebb huzavona nélkül 3 db „magas típusú" kerékpárt adott kölcsön.

60 1910-ben szervezték meg a Társadalmi Múzeumot, és ehhez a múzeum számos műtárgyat véglegesen átadott. Az új múzeum életmóddal foglalkozott, így ehhez kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat kapott: fotókat, statisztikákat a segélyalapokról, a MÁV Kórházról, a betegbiztosításokról stb.

61 A jó értelemben vett ésszerűség és az üzleti szellem mindig jellemző volt a múzeumra. A városligeti Iparcsarnokban rendszeresen tartottak hadirepülőgép-kiállításokat. A szervezők azt kérték, hogy a múzeum szállítsa oda repülőgépeit, és egyéb repülési tárgyait. A múzeum azonban ezt nem teljesítette, ellenben azt kérte, hogy a Közlekedési Múzeumot tekintsék a kiállítás részének, hiszen területileg közel esik. Kár lenne az értékes gépeket pár méterrel arrébb vinni és ezért a múzeumot már korábban, május előtt megnyitják. A Honvédelmi Minisztérium elfogadta ezt és a kért időtartam alatt „A Hadirepülőgép-kiállítás része" feliratot tették ki a megfelelő tárgyak mellé.

62 Oktatási, művelődési célra is gyakran kértek kölcsön tárgyakat, fotókat, de ezeket is csak indokolt esetben teljesítették. A KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ÉS A MŰEGYETEM KAPCSOLATA A Közlekedési Múzeum a műszaki kultúra bemutatását tűzte ki célul, de ezt történetiségében tudta és akarta is feltárni. Alapvetően a műszaki szempontok domináltak, mivel a Szak- és a Felügyelőbizottságban is a műszaki alkotók vettek 59

KM A. 298/912 M

KM A. 10/926 61

KM A. 37/910 62

KM A. 33/917 48