A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 403 - Rövid tartalmi összefoglaló (német, angol, francia, orosz) 469

síikkel sorolja fel. Az egyes lapok ismertetése után közöljük az Országos Széchényi Könyvtár (OSzK) jelzetét, amelynek alapján megtalálható ott a lap. Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: „Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 1980-1990 között". Az 1980-as évekre a múzeum megnyitotta átdolgozott, felújított állandó kiállításait, kiépítette filiáléhálózatát. Mindezeket figyelembe véve a legnagyobb magyar műszaki múzeummá fejlődött. A Magyar Tudományos Akadémia határozatát követően a hazai és a nemzetközi közlekedéstörténeti kutatások egyetlen országos hatáskörű intézménye lett. A tanulmány összefoglalja a tárgyalt évtized gyűjteményfejlesztésének helyzetét, az elért eredményeket és a meglevő hiányosságokat, amelyeknek egyik kiváltó okaként a kiállítások rendezésének magas számát jelöli meg. Az állandó, az időszaki és a nemzetközi kiállítások számadatai, továbbá rövid tartalmi és módszertani elemzésük a tudományos munka részeként fejezete a tanulmánynak, amelynek legfontosabb része a közlekedéstörténeti kutatásokat veszi sorra. A magyar közlekedés egészét érintő kutatási témák, illetve monografikus feldolgozások után az egyes szakágazatok, végül az úgynevezett műszaki-módszertani területen elért eredmények ismertetése következik. A jelentősebb, nyomtatásban megjelent vagy a múzeumban kéziratban őrzött dolgozatokból a lábjegyzetekben tartalmas bibliográfia-összeállítás található. A múzeum tudományos munkáját összefoglaló tanulmányt két melléklet egészíti ki. Az egyik melléklet a múzeum tudományos munkatársainak javaslatai alapján összeállított kutatási koncepció az ezredfordulóig. A másik melléklet a szabadforgalmú kiadásra tervezett ötkötetes közlekedéstörténeti monográfia tematikai vázlata, melynek kidolgozásában a múzeum munkatársain kívül részt vettek a minisztérium, az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek és a vállalatok szakemberei. Az Évkönyv ÜL részében a Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből adunk közre ismertetőket. Dr. Frisnyák Zsuzsa: „Udvari vonatok, királyi utazások" c. tanulmányából megtudhatjuk, hogy a magyarországi vasúttársaságok 1846 és 1914 között összesen 41 különféle célú udvari kocsit, a MÁV pedig 1884-ben és 1896-ban udvari vonatot is készíttetett. A kényelmes és igen gazdagon berendezett udvari kocsikat a királyi család hivatalos és magánutazásai alkalmából használták. A dolgozat színes tájékoztatást ad a királyi család magyarországi utazásairól, illetve az udvari vonatok kényelmi és luxusberendezéséről. Bálint Sándor: „Az SHB 98-as segédmotoros kerékpár". A Közlekedési Múzeum gyűjteményében levő Schweitzer-féle 98 cm

3-es segédmotoros kerékpár típusára jószerével már a szakemberek sem emlékeznek, pedig 1939-ig a legelterjedtebb motoros közúti jármű volt Magyarországon. A szerző dolgozatában bemutatja a Schweitzer gyárat, valamint a 98-as típus előtörténetét, tervezőit, szerkezetét és gyártásának körülményeit. A tanulmányból egy régen elfelejtett segédmotoros kerékpár konstrukcióját ismerhetjük meg. Barkóczi Jolán: „A menetrendi különgyűjtemény katalógusa II. A Magyar Államvasutak szolgálati menetrendjei". Ez a katalógus a Közlekedési Múzeum könyvtárában található és a MÁV által kiadott szolgálati menetrendek feldolgozását tartalmazza. Közreadásával az e témában kutatóknak kívánunk segítséget nyújtani. Tisza István: „Dr. Ruzitska Lajos műveinek bibliográfiája". Ruzitska Lajos vasútépítő mérnök rövid életrajzát és szakirodalmi hagyatékát foglalja össze ez a bibliográfiai tanulmány. A műveket megjelenésük időrendjében adjuk közre.