A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Bálint Sándor: Magyaróvár és Moson környékének közlekedése 1925-1950 között 223

szervezze át menetrendjét, hogy a gyerekeknek ne kelljen reggel 5 órakor kelni ahhoz, hogy 8-ra Magyaróvárra érkezzenek az iskolába. Ezek a gyerekek csak késő este jutottak vissza falujukba. Az autóbusz-bizottság és a tanács mindenképpen teljesíteni akarta a kérést, ám a megoldás megtalálása nehéz feladatnak bizonyult. A kérelmező falvak segítettek a gondon, ugyanis azt javasolták, hogy a késő esti autóbusz ne térjen vissza Magyaróvárra a garázsba, hanem éjszakázzon a külső végállomáson. A szülők gondoskodtak a gépkocsivezető és az autóbusz elszállásolásáról. Ez volt az első kinn éjszakázó járat a Kisalföldön. Sattlerék diákbérletek rendszeresítésével is támogatták a gyerekek utazását. Havi 15 pengőért utazhattak a pusztasomorjaiak, a közelebbi falvakból még olcsóbban vitték őket. A MÁV a nyári menetrendjében megszüntette a reggeli személyvonat közlekedését, így a Hegyeshalomból, ül. a Hegyeshalomba utazók reggel és este csak gyorsvonattal utazhattak, drágábban. A személyvonat ugyanis üresen közlekedett. Ugyanez a gond sújtotta az autóbuszüzem raj ka-oroszvári járatait is. Magyaróvár az 1932 májusi közgyűlésén további intézkedésig felfüggesztette a vonal járatait, ugyanakkor a helyközi tarifáját mérsékelte. Viteldíjai így módosultak; 0-2 km 20 fillér, 0-5 km 50 fillér, 0-7 km 70 fillér, 0-10 km 1,- pengő, 0-15 km 1,4 pengő, 0-18 km 1,6 pengő, 0-22 km 1,8 pengő, 0-15 km 2,8 pengő (menettérti), 0-18 km 3,2 pengő (menettérti). Mosonszentjános-Moson vasútállomás menettértijegye 1,8 P-be került. Az ülés alatt elhelyezhető, 10 kg-ot meg nem haladó csomagokat díjtalanul szállította, a 10-30 kg között csomagonként 40 fillért kértek, a nagyobbakért teljes áru menetjegyet kellett váltani. Az oroszvári vonalon felszabaduló autóbuszokat esetenkénti járatokra állította be. Kőszegre például, az Országos Vendéglős Kongresszusra 5,2 pengőért vitte oda-vissza a jelentkezőket június 12-én. Június 23-án és 24-én például Zirc, Veszprém érintésével Balatonalmádiba indított kocsikat, a viteldíj 8 pengő volt. Minthogy a MÁV ún. filléres vonatokat indított Győrből Budapestre, Kovátsék meghirdették esetenkénti járataikat a győri filléres vonathoz; az autóbusz menettérti jegy 2,5 Pbe került. A MÁV a gazdasági válság idején némileg átszervezte teherfuvarozását az egykori Mosón megyében. Míg korábban Mosón állomást rendező pályaudvarra építette ki, 1929-től Hegyeshalom kapta e feladatot, bővítették az állomást, új vágányokat fektettek le stb. A mosoniak ezt nem vették jó néven, becsapva érezték magukat. Mosón járás sérelmét az sem enyhítette, hogy 1933 elején a főhatóság elhatározta a dunaremetei kikötő nagyobbítását. A kikötői munkák új munkalehetőséget kínáltak a Szigetköznek, kijavították az odavezető utakat, a teherhajókon (uszályokon, vontatókon) kívül a menetrend szerint közlekedő személyhajók is kikötöttek; Püski, Kisbodak, Lipót, Darnozseli lakói lélegzethezjutottak. A nagy dunai kikötőt 1933. május 22-én adták át a hajósoknak. Az autóbuszüzem a személyhajókhoz autóbuszjáratokat szervezett. Sattlerék minden alkalmat megragadtak az autóbuszüzem forgalmának fenntartására, a bevétel megtartására. Növelésére már alig gondolhattak. A magyaróvár-mosoni vá. közötti járatain kívül mindegyik ráfizetéses lett. 1933-ban már hiába szorgalmazták az esetenkénti járatokat, ezek hozama sem pótolta a helyköziek veszteségét. Júliusban a korábbi nagy forgalmú mosonszentjánosi járatai szinte üresen közlekedtek. Az autóbusz-bizottság a járatok megszüntetését javasolta a tanácsnak. A város augusztus 30-án rendkívüli közgyűlést hívott össze a városi üzemek gazdaságosságának megvizsgálására. Kiderült, hogy egyedül az ún. villanyüzem tartja magát, s hoz némi nyereséget. Az autóbuszüzem azonban immár veszteséges. Mint megállapították, „a legkörültekintőbb takarékosságra van szükség, s ezt minden vonalon érvényesítik: a személyzetet redukálják és a vidéki járatokat teljesen megszüntetik..."

6 Az üzem megtartására, fellendítésére - Pós Dezső képviselőtestületi tag javaslatára - szakértő bizottságot alakítottak. Ettől kezdve csupán a 'Magyaróvár költségvetése. Mosonvármegye. 1933. szeptember 3. 3. p. 246