A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

1. táblázat Épitési hossz *) Üzleti hossz *) Üzleti hossz évi átlagban **) 1918/19 1919/20 1920/21 1918/19 1919/20 1920/21 1918/19 1919/20 1920/21 A vasutak megnevezése 1 ' 1 1 • ' ' ' ' számadási évben kilométer A magyar királyi államvasutak tulajdon vonalai 8.251-900 2.931-514 2.936-883 8.315-732 2.971-358 2.978-681 5.385-256 2.527090 2.978-681 Üzletben tartott idegen vasút, kezelt idegen csatlakozási és közösen használt (peage) vonalak 31-870 5-798 5-798 138-906 11-489 11-489 65-372 11-489 11-489 A magyar királyi államvasutak saját számlájára kezelt helyi érdekű vasutak 445-615 250024 249-378 463-146 251-399 251-399 332-694 246-023 251-399 A szabványszerződés alapján kezelt helyi érdekű vasutak 9.993-395 3.599-966 3.602-930 10.235-494 3.702-649 3.706-316 6.433105 2.868-513 3.705-734 Összesen 18,722-780 6.787-302 6.794-989 19.153-278 6.936-895 6.947-885 12.216-427 5.653-115 6.947-303 Jegyzet. Fenti adatokban a tulajdonosok számlájára külön számadás mellett kezelt pécs—barcsi vasút és a batajnica—boljevci-i katonai vasút adatai nem foglaltatnak bent. Uj vasutvonalak megnyitása az 1918/19—1920/21. számadási évben nem volt. *) Az épitési és üzleti hosszba az elszakított területeken levő vonalrészek a megszállás időpontjában fennállott hosszal, a többi vonalaknál pedig a számadási év végén fennállott állapot szerint vétettek számításba. **) Az évi átlagos üzleti hossz azoknál a vonalaknál, melyeken a számadási év folymán megszállás vagy felszabadulás folytán változás következett be, csak ama napok számának arányában vétetett számításba, mely napokon azok a magyar királyi államvasutak rendelkezése alatt állottak.